Négy embert kérdeztünk meg arról, hogy az intézmény, illetve kezdeményezés, amelynek életében, szervezésében részt vesznek, hogyan válhat harmadik hellyé. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségi kert, egy múzeum, egy könyvtár vagy egy táncház képes legyen élettel megtölteni a teret?
A visegrádi ferences templom feltárása közben egy gyermek és egy felnőtt csontvázára bukkantak, akik mellé lakatot temettek. Több jel is arra utal, hogy valamilyen babonás szokás következtében hevertek a vastárgyak a halottak mellett – a kutatók nem zárják ki, hogy vámpírhiedelmek miatt temették így őket.
Cikkünkben azokból a fényképekből válogattunk, amelyeket kelet-ázsiai, skandináv és amerikai tanulmányutak alkalmával készített a természettudós.
A nemzeti karakter elsősorban a fűszerek használatában és párosításában áll – vallotta Marx Rumpolt német szakács, aki leírta, milyen volt a magyar konyha a 16. században. A fűszerek mellett persze az is számított, hogyan készítették el az ételeket, milyen alapanyagokat használtak. A történész, régész Kohári Gabriellával arról beszélgettünk, hogyan étkeztek Magyarországon a késő középkorban, kora újkorban.
Az ipari örökség megóvása mellett a helyi közösség is gazdagodott az egykor városnyi területű létesítmény épületeinek rehabilitációjával.
Családja révén predesztinálva volt arra, hogy művészi pályára lépjen, és nem is akármilyen utat jár be: a többek között a Zeneakadémia arculatát és a Magvető Könyvkiadó logóját megalkotó Farkas Anna tervezőgrafikus-tipográfussal a hazai tehetségek érvényesüléséről, a női és a férfistílusról beszélgettünk, de az is szóba került, hogy miért váltogatják a cégek a dizájnelemeket.
