A Nyugat első nemzedékével egyívású, remek költő volt a második világháború végén kivégzett, mára elfeledett Kemény Simon. 1942 és 1944 között írt, megrendítő naplójában kíméletlen önvizsgálatot tartott.
Négy év Párizsban, az 1920-as években rakodómunkások, költők, emigránsok, megszállottak, mára halhatatlanná emelkedett fiatal zsenik és feledésbe merült dilettánsok között – ezt a kort, ezt a közösséget idézi meg Illyés Gyula önéletrajzi regénye.
Élt egy író Budapesten, átellenben a Budagyöngye Bevásárlóközponttal, akit mindig is kevesen olvastak, de azok rajongással. Ő volt Pfiszterer, írói nevén Szentkuthy Miklós. Általa és róla szól a Frivolitások és hitvallások című beszélgető önéletrajz.
Struccpolitikával vagy katasztrófavárással válaszoljunk a klímaválságra? Takács-Sánta András egy harmadik lehetőséget mutat meg nekünk: a cselekvő reményt, egy új, ökologikus társadalom felépítésének útját.
A huszadik századi magyar próza egyik legérdekesebb vállalkozása volt Vas István önéletrajzi regényfolyama, amelyben költészete történetét mesélte el – s persze még sok minden mást.
Kós Károly Erdély című kötetében kimondatlanul bár, az egykor keleti Svájcként elképzelt, önálló Erdélyország melletti érvelt.
Első megjelenése idején, 1960-ban partra vetődött palackpostának, a messzi múlt különös üzenetének tűnhetett a Bal négyes páholy, Kellér Andor regénye. Pedig csupán fél évszázaddal korábbi időkről hoz hírt.
Izgalmas folyamatnak lehetünk kísérői, ha egy versfolyamba merülve próbáljuk megérezni, hogyan változik az ember önmagáról és a világról alkotott képe huszonéves korától negyvenéves koráig. Szabó Magda Szilfán halat című verseskötete erre hív bennünket.
Szabó Lőrinc támogatta, Weöres Sándor és Károlyi Amy becsülte őt. Tudós volt, műkedvelő költő, lipótmezei beteg. Versei a szórakoztatóan rossz versek és a magyar költészet kincseinek antológiájában is megjelentek, s az övé volt a Kádár-korszak első magánkiadású verseskötete. De ki volt valójában Imre Farkas?
Kevés könyv van, amit annyiszor olvastam, mint Székely Éva Sírni csak a győztesnek szabad című kötetét. Minden életkorban mást adott, csalódnom sosem kellett benne.
1944-ben köztiszteletben álló hivatalnokként és jeles költőként búcsúztatták a lapok az életének önkezével véget vető Turcsányi Eleket. Verseit Füst Milán a magyar líra legszebb darabjai közé sorolta, mára mégis teljesen elfeledték.
Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal a régi magyar irodalom talán legvonzóbb művét, Mikes Kelemen Törökországi leveleit ajánljuk, egy pompás kiadás képeivel.
Volt egyszer egy világsikerű magyar regény, ami mára majdnem nyomtalanul kikopott a közös emlékezetből. Pedig érdemes egy pillantást vetni rá.
Tanultál már plüssmackóktól? Lehet, hogy itt az ideje. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben és Medveálom madárszárnyon című köteteit ajánljuk.
Huszonhét évesen halt meg, két drámát és naplójegyzeteket hagyott maga után az erdélyi Nagy Karola, aki hiába vágyott kitörni a kisvárosi életből.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. Szegedy-Maszák Marianne családtörténete egy legtöbbünk számára ismeretlen világba kalauzol.
Az elsősorban műfordítóként ismert Bartos Tibor az ötvenes években gyűjtötte össze az újpesti szegkovács cigányoktól hallott meséket. Kincs ez a kötet, ha jobbára elfeledett, láda mélyén megbúvó kincs is.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket. Ezúttal az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó gondolatait ajánljuk.
Dante Marianacci olasz költő, prózaíró, esszéista nevét hazánkban nem sokan ismerik, holott művészetére nagy hatást gyakorolt Magyarország és a magyar emberek.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket. Ezúttal a legnagyobb magyar orientalista, Germanus Gyula írásával foglalkozunk.
Az Erdélynek nagy írót és fejedelmet adó Kemény család tagjának visszaemlékezéseit ajánljuk. Kúriák, havasi vadászatok, kolozsvári sétatér, boldog békeidők.
120 éves a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az egyetemisták legszofisztikáltabb törzshelye.
Szomory Dezső utolsó nagyobb művében, a Horeb tanár úrban nagy szerepet kapnak az asszírológiai és hebraisztikai problémák – de a nyelvtani szabályokra fittyet hányó, csodálatos stílus az, amiért igazán érdemes kezünkbe venni a könyvet.
