A magyar ismeretterjesztők az ő köpönyegéből bújtak ki. Vagy inkább szerzetesi habitusából. A természettudomány népszerűsítője, az okos kíváncsiságot serkentő, a tisztelt és népszerű fizikatanárra, Öveges Józsefre emlékezünk születésének 130. évfordulóján.
A 20. század elején, pontosan ma 125 éve született Gábor Dénes egyike lett a modern világot megteremtő magyar tudósoknak. 1971-ben vette át a fizikai Nobel-díjat a holográfia feltalálásáért.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus kapta idén a Semmelweis Budapest Award nemzetközi tudományos elismerést, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten. A díjat 2009 óta ítélik oda azoknak a világszerte elismert tudósoknak, akik munkásságukkal új utakat nyitnak a természettudományokban, és hozzájárulnak az emberiség fejlődéséhez. Krausz Ferenc a díj átvétele után hangsúlyozta: kutatásai célja, hogy a személyre szabott orvoslás jövőjét megalapozza.
Február elsején ismét megrendezik a Fizika Napját a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a tudomány rajongói bepillantást nyerhetnek a modern fizika világába, a mesterséges intelligencia alkalmazásaitól a kvantumtechnológia rejtelmeiig.
Az elektronok és Krausz Ferenc nyomába szegődött egy magyar stáb, hogy Kiss Gábor István vezetésével közelebb hozzák a Nobel-díjas tudóst, és munkája lényegét. Megható, mégis humoros, de leginkább nagyon emberi és szerethető dokumentumfilm készült, melyet az év utolsó előtti napján láthatunk a tévében.
Nem volt olyan különc, mint Szilárd Leó vagy Teller Ede, de azért bőven találunk érdekességet róla. A fizika tudomány egyik újrateremtőjére, a Manhattan-terv fontos csapattagjára, a Nobel-díjas és zseniális Wigner Jenőre emlékezünk születésének 122. évfordulóján.
