Balatonfüreden nem kell választani a kultúra és a strandpapucs között
Egy műgyűjtő házaspár és egy derűs kisváros egymásra találása – a balatonfüredi Modern Műtárban Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit vendégei voltunk.
Menü
Szerző: Meszleny Zita
fotó: kováts gábor
Sopron és a családom története olyan szorosan összefonódik, hogy nem is tudom szétválasztani. A legfontosabb kapocs 1919. június 4. Ekkor, az úgymond dicsőséges – szerintem gyalázatos – százharminchárom nap alatt történt, hogy a nagymamám édestestvérét, Szántó Róbert főhadnagyot egy barátjával együtt a soproni temetőben mindenféle tárgyalás nélkül agyonlőtték. Végigharcolta az első világháborút, aztán mivel nem állt be a Szamuely Tibor-féle bandába, ez lett a büntetése. A Horthy-korszak alatt gyönyörű síremléket állítottak nekik, amit aztán 1946-ban a kommunista hatalom szétveretett. A két áldozat szobrának fejét évek múltán a szeméttelepen találta meg egy soproni polgár, aki Szántó Róbertét visszaadta a családunknak. Ez a fej gyermekkoromtól kezdve ott állt az otthonunkban. Nap mint nap elsétáltam mellette, és még ha csak suttogva beszélhettünk is arról, kit ábrázol, ha csak lopva járhattunk is a sírjához, az élmény nagyon mélyen lerakódott bennem. Aztán mikor már szabadon lehetett emlékezni, mindez a felszínre tört. A halála századik évfordulójára megírhattam a történetét, és ezzel leróhattam előtte a tiszteletemet.
Vörös Ákos, a Soproni Egyetem angol-, illetve magyar mint idegen nyelv tanár
Ám az emlékőrzés túlmutat a családi szálon. Az ember jó esetben felelősséget érez a város iránt, ahol él. Én legalábbis így voltam vele. Annyit kaptam a helytől, hogy úgy illett, hogy – a lokalitást a globalitás elé helyezve – vissza is adjak valamit. Sopron megannyi híresség életében fontos helyszín. Utcák, terek, emléktáblák őrzik a nevüket, de én a többséghez hasonlóan sokáig alig tudtam róluk valamit. Aztán egyre erősebb belső késtetést éreztem, hogy megismerjem a történetüket, ami által még inkább otthonra lelhetek a térben, amelyben élek, és ezt a lehetőséget másoknak is megadjam. Ezért készült el az én szerkesztésemmel az a könyv is, amely negyvenhárom olyan híres ember történetét dolgozza fel, aki itt nyugszik. Köztük van például Szokolay Sándor zeneszerző, Kis János püspök-költő, Kánya Kálmán volt külügyminiszter.
De ezen a negyvenhárom kiválóságon kívül is sok nagy ember, nagy tett kötődik Sopronhoz. Itt élt Zrínyi Miklós, Kapisztrán Szent János innen hívta hadba Nándorfehérvárhoz az embereket, Berzsenyi Dániel Sopronban járt iskolába, Petőfi Sándor itt volt katona, Liszt Ferenc a városunkban adta első koncertjét. És persze ne felejtsük el mindazokat, akik lehetővé tették a csodát, hogy Sopron magyar föld maradhasson.
Ez a sok történet egy nagy soproni történetté áll össze, tele sok olyan szereplővel, akiért hálásak lehetünk, akire büszkék lehetünk. És ha van kire büszkének lenni, van kire emlékezni, az tartást ad a ma élőknek is.
Egy műgyűjtő házaspár és egy derűs kisváros egymásra találása – a balatonfüredi Modern Műtárban Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit vendégei voltunk.
Egész emberi-történelmi tudásunk olyan esetleges, mint Oma elbeszélései. Bizonyos elemei összeillenek, mások nem. A képzelet által kiszínezett múlt – sőt: a jelen – egy-egy darabja néha felbukkan és fellobban, mint a láng, aztán elenyészik. Emlékek. Illatok. Kertek. Tárgyak. Könyvek. Lábnyomok. Töredékek Tihanyból.
Közel száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kunó javaslatára alapították meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, amely számos szervezeti átalakulást és viszontagságot túlélve sikeresebben működik, mint valaha. A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat alá tartozó, tihanyi székhelyű intézményben nemcsak magas színvonalú szakmai munka folyik, de egész évben várják a látogatókat is.
Apró, élénklila színű virág, kincset érő olaj. A tihanyi levendula története csaknem száz évvel ezelőtt kezdődött, egy-egy elhivatott embernek köszönhetően pedig a jövőnek is tovább íródhat. Bittmann Eszterrel, a Lavender Tihany ügyvezetőjével a Belső-tó partján lévő üzemben beszélgettünk a félsziget ikonikus növényéről.
Minden reggelt azzal a gondolattal kezd, mit és hogyan lehetne javítani a munkájában, de ismeri a megelégedettség érzését is. Ifjabb Figula Mihály életében kérdőjelek ugyan nem voltak a hivatását illetően, nehezebb megállók igen. Interjú.
Természeti látnivalói és kultúrtörténeti nevezetességei mellett Tihanyt a Balaton egyik legnépszerűbb közösségi tere miatt is érdemes felkeresni. A Tihanyi Piac Placc egyik alapítóját, Peleskey Ákost kérdeztük.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
