2020 év végén született meg a gondolat, hogy – 250 év után – ideje nekilátni a veszprémi vár átfogó felújításának. Tizennyolc műemléket együtt, egységesen, egy időben kezdett megújítani a beruházásért felelős Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság. A rekonstrukciónak saját YouTube-csatornája is lett, ahol bárki követhette az eseményeket.
Tervezéssel, kutatással kezdődött a munka, 2022 januárjában vonultak fel a kivitelezők, és 2023 májusában már ott tartott a folyamat, hogy csak a finomhangolás, a műemlék-helyreállítás maradt hátra, tehát a veszprémi várnegyed alkalmassá vált a látogatók fogadására.
Két évvel később, 2025 tavaszán pedig már ott tartunk, hogy a 18 műemléki épület új homlokzatának, tetőszerkezetének, a vár új aurájának élvezete mellett felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsekből is válogathatunk egy veszprémi várbejáráson. Ezek jó része a nyáron már a széles közönség számára is hozzáférhető lesz.
Amikor a barokk harangok felzúgnak
Bódi Mária Magdolna április 26-ai boldoggá avatásának előkészületei már javában zajlanak. Akár ennek szimbolikus előkészületi lépéseként, akár a rekonstrukció célegyenesét jelző mérföldkőként is értelmezhető esemény, hogy március 19-én visszatért a Szent Mihály-főszékesegyház északi tornyába „Öreg Mihály”, hazánk legősibb, épségben megmaradt nagyharangja, és behelyezték helyére az újonnan, Boldog Gizella tiszteletére öntött harangot is.
Négy társukat korábban már bedaruzták a főszékesegyház déli tornyába, így a várnegyed átfogó felújításának részeként az érsekség helyreállította a templom történelmi, barokk korban kialakított hangsorát. Aki tehát a tavasszal Veszprémben jár, már a 300 éves harangok zúgását élvezheti.
Kincsek a könyvnyomtatás őskorából
Ugyancsak kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon lesz látogatható hamarosan az érseki palota kincseket rejtő könyvtárszobája is. A Koller-könyvtár az északi szárnyban helyezkedik el, a várnegyed megújításának részeként restaurálja a Veszprémi Főegyházmegye. A gyűjtemény nagyrészt 16–18. századi kötetekből áll, valamint 19. század elejéről származó könyvsorozatok is részei az állománynak.
A legrégebbi darab 1502-ből származik, tehát pár évtizeddel a könyvnyomtatás feltalálása után készült. Az állomány szenzációszámba menő, legértékesebb darabja egy ötszáz éves, díszes Biblia, a korát és a méretét, egykori tulajdonosát tekintve is egyedülálló. Az 1550-es, lyoni kiadású kötet a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a tulajdonát képezte.
Rendkívüli ritkaságokat rejt a veszprémi Érseki Palota könyvtárszobája | Magyar Krónika
A polcok között korábban egy gyermek Habsburg Ottót ábrázoló festményt találtak.
Díszes festmények és más meglepetések
A műemléki helyreállítás több meglepetést is tartogatott. Ilyen volt a Szent József-házban felfedezett díszes mennyezet, ami azért számít különlegességnek, mert ez a 18. század második felében épült ház soha nem szolgált reprezentatív célokat, a helyén állt korábbi épületet a veszprémiek „a királyné konyhájaként” is emlegették, mégis – mint kiderült – több helyiségét gazdagon díszítették.
Díszes mennyezetre bukkantak a veszprémi várnegyedben | Magyar Krónika
A 18. század második felében épült Szent József Ház vasalószobájában sikerült restaurálni a díszítőfestést.
Az érseki palota 250 éves kápolnájában több váratlan felfedezést is tettek a restaurátorok. Negyed évezred alatt sem sokan juthattak be ebbe a különleges szakrális térbe, amely 2025 nyarán alkalmanként ugyan, de megnyílik a széles közönség előtt. Régi fényében állították helyre a kápolna mennyezetképét, amelyen Jézus még csak gondolatként jelenik meg a megváltás után sóvárgó emberek előtt. A palota kápolnája a mindenkori főpásztor magánkápolnája volt, ide tért be elcsendesedni, imádkozni Koller Ignác püspök, Ranolder János és Mindszenty József is, aki esztergomi érseki kinevezése előtt veszprémi püspök volt.
Advent titka egy rejtett mennyezeten – nézze meg Veszprém legújabb kincsét! | Magyar Krónika
A veszprémi érseki palota 250 éves kápolnájába eddig nem sokan juthattak be. Régi fényében állították helyre a mennyezetképét, amelyen Jézus még csak gondolatként jelenik meg a megváltás után sóvárgó emberek előtt. 2025 nyarától kiemelt alkalmakon bárki látogathatja majd a magyar barokk építészet remekművét.
Szent Mihály-főszékesegyház, Gizella-kápolna, Ruttner-ház, érseki palota. Barangolja be Veszprém megújult történelmi épületeit! Cikkünk:
Ilyen volt, ilyen lett – Veszprém látványos átváltozása | Magyar Krónika
A számtalan program mellett a tucatnyi megújult épület is üzeni az arra járónak: Veszprém komolyan veszi az Európa kulturális fővárosa szerepet.
A hely szelleme rovatunk Veszprémhez kapcsolódó írásai:
VESZPRÉM | Magyar Krónika
Napsütötte háztetők, utcákból áradó zene, hűvös sikátorok, kopár sziklaszirt, bujazöld patakpart. A vibráló balatoni életérzés és az Öreg-Bakony bensőséges bűvölete egy történelmi település falai között fonódik egymásba. Veszprém ráadásul 2023-ban Európa kulturális fővárosaként még inkább a találkozások színtere. Az egész régiót képviselve, annak minden árnyalatát megmutatva büszkén viseli a címet, amely összekapcsol, felforgat, kreativitásra sarkall és lendületet ad.
Kiemelt kép: Földházi Árpád
