A terveik szerint a Jókai sétány 200 nem csupán egy irodalomtörténeti előadás, hanem egyszererre szórakoztató és informatív műsor lesz, amely új megvilágításba helyezi Jókai alakját. Nyáry Krisztián és Bősze Ádám kulturális stand-up sorozata az Óbudai Társaskörben veszi kezdetét, ahol korábbi közös műsoruk, A nagy Himnusz sztori – jó kedvvel, bőséggel is nagy sikerrel futott.
Az előadók célja, hogy Jókait ne csupán a régies, bőbeszédű prózaíróként láttassák, hanem egy humoros, modern gondolkodású, szenvedélyes alkotóként is, akinek élete tele volt fordulatokkal.
Az előadás során részletek hangzanak el Jókai műveiből, valamint az íróhoz és környezetéhez kötődő levelekből és visszaemlékezésekből. Megidézik Jókai feleségeit és múzsáit, így Laborfalvi Rózát és Nagy Bellát, valamint a Jókai család nőtagjait. Ehhez Bach Kata színművész segítségével kelnek életre a 19. századi irodalmi és zenei legendák.
Milyen Jókai kézirata? A legszebb, amit valaha láttam! | Magyar Krónika
Szabadon elérhetőek a Magyar Nemzeti Múzeum intézményeinek Jókaihoz kapcsolódó műtárgyai.
Az esten olyan különös és kevéssé ismert történetek is terítékre kerülnek, mint Jókai és Liszt Ferenc vitája a cigányzenéről, vagy az, hogy miként próbálta megakadályozni Petőfi Sándor barátja házasságát – és hogyan állt ezért bosszút Jókai Liszt segítségével Petőfi halála után. A műsor betekintést enged abba is, milyen szerepet játszott egy erotikus fotógyűjtemény vagy egy malac a selyempaplanon Jókai életében.
„Ma sokan poros, nehezen olvasható szerzőnek tartják Jókait, pedig művei tele vannak humorral, izgalommal és merész gondolatokkal, még a szerelem és az erotika témájában is. Személyiségét pedig a szabadság keresése határozta meg – a politikában, a művészetben és a magánéletben egyaránt. Ezt az izgalmas Jókait szeretnénk bemutatni”
– mondja a program kapján Nyáry Krisztián.
Az előadásra kizárólag 16 éven felüli nézőket várnak.
Bősze Ádám Cziffra Györgyről: A világmindenségben egy semmilyen naprendszerhez sem tartozó bolygó | Magyar Krónika
Bősze Ádám zenetörténészt kérdeztük a Cziffra György-jelenségről, a világhírű zongoraművész nevét viselő fesztiválról és arról, hogyan lehet közel hozni az emberekhez a zenetörténet nagyjait.
Fotó: Jászai Csaba (MTI)
