Több száz középkori pénzérmére bukkantak fémkeresőkkel Bochnia város közelében, egy erdőben. A kincseket egy kerámiaedénybe rejtve ásták el – olvasható a Heritage Daily oldalon.
A megtalálók azonnal értesítették a hatóságokat, akik régészeket küldtek a helyszínre. A szakértők összességében több mint 600 érmét számoltak össze, többségében Jagelló-kori ezüstdénárokat, illetve egyéb ezüst pénzeket, de négy darab Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király, német-római császár idejéből származó aranypénz is előkerült az edényből.
A történészek úgy gondolják, hogy a lelet a térség közép-európai kereskedelemben betöltött fontos szerepére utal. A királyi sóbányák közelében található város virágzott a késő középkorban. Ezen felül úgy vélik, hogy a kincs egy kereskedő megtakarítása lehetett, amelyet egy válságos időszakban áshatott el.
A leletek a bochniai Stanisław Fischer Múzeum gyűjteményét fogják gazdagítani.
Pénzhamisítás a középkorban
A középkori aranypénzverést I. Károly uralkodása idején kezdték el Magyarországon 1325 körül, ezzel párhuzamosan pedig a hamisításuk is megindult.
Olvassa el korábbi cikkünket a témában:
Nyitókép: Akademia Górniczo-Hutnicza w Krakowie
