A mozigépész szerzetes
Gyémántmiséjén is túl van, és a 85. évében jár hazánk leghosszabb ideje ugyanabban az iskolában szolgáló pedagógusa, egyben mozigépésze, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanára, Pintér Ambrus atya. Rekorder abban is, hogy 1959 óta ugyanabban a monostorban éli az életét, ahol 1956 óta szolgál filmklubvezetőként is, 1972 óta pedig legendás irányítástechnika-szakkörét is itt vezeti. Emellett aktív lelkipásztor, misézik, prédikál. Majd egész életét Pannónia halma körül töltötte, soha nem is vágyott többre, mert ahogy mondja, ennek a gazdagságával is alig tud betelni. A vele készült interjúnk itt olvasható, kisfilm is készült róla, itt megnézhető.
Mindig óriási szabadságom volt – interjú Ambrus atyával, legidősebb, még tanító pannonhalmi szerzetessel | Magyar Krónika
A pannonhalmi bencéseket 1958 óta szolgáló, legidősebb, még tanító szerzetes tanár legendás irányítástechnika-szakköre idén lesz ötvenéves. Pintér Ambrus atyával – aki egyúttal az ország legrégebb óta hivatalban lévő mozigépésze – beszélgettünk.
A lakótelepről az apátság csendjébe
Pannonhalma legfiatalabb bencés szerzeteséről előbb tudták a barátai, hogy szerzetes lesz, mint ő maga. A XVIII. kerületből, a Havanna-lakótelepről került a bencések gimnáziumába, ahol a világ kinyílt előtte. Azt mondja, a szerzetesség a családi állapota. Lőrinc testvérrel, születési nevén Biriszló Bencével a pannonhalmi apátság labirintusszerű épületében kerengtünk és beszélgettünk hivatásról, szolgálatról, tanításról.
A hivatás szüntelen keresés – beszélgetés Lőrinc testvérrel, a legfiatalabb pannonhalmi bencés szerzetessel | Magyar Krónika
Lőrinc testvér tíz éve érettségizett a Pannonhalmi Gimnázium diákjaként, és múlt szeptember óta a katedrán áll. Az apátság legfiatalabb szerzetesével beszél …
Az egyetlen magyar jezsuita a Felvidéken
Puss Sándor a Komárom közeli Köbölkúton szolgál, közösséget, templomot épít, reményt kelt. Csallóköz falvain túl egy valódi otthona van, Róma. Pappá válásának útja önmagában megérne egy regényt. Egy szalézi szerzetes súgására került kapcsolatba egy szlovákiai jezsuitával titokban, a kommunista rendszer árgus szemei elől rejtőzködve. „Pozsonyban volt egy tér, a Lenin tér, amin állt egy pad, azt mondta, e hónap tizennegyedik napján egy bizonyos órában legyek azon a padon, aki leül majd mellém, az lesz a jezsuita.” Így is történt. Puss Sándor történetéről és hivatásáról itt olvashat:
A Felvidék olyan mint egy laboratórium – interjú Puss Sádnorral, az egyetlen felvidéki magyar jezsuitával | Magyar Krónika
Egy felvidéki faluban született, és sokszínű pályát maga mögött tudva most szintén itt, a Komárom közeli Köbölkúton szolgál. Noha szinte csoda, hogy egyáltalán pap lehetett, ma közösséget, templomot épít, reményt kelt. Puss Sándorral, az egyetlen felvidéki magyar jezsuitával találkoztunk.
A krízis lélektanáról szerzetesként
Varga Kapisztrán ferences szerzetes, teológus, az esztergomi ferences gimnázium lelki igazgatóhelyettese, a hittudományi főiskola tanára, lelkigondozó. Úgy látja a krízisek lényegét, mint kevesen. „Az emberi küzdelem csak akkor lesz gyümölcsöző, ha áldás fakad belőle – ha új élet fakad belőle” – mondja. Fontos megállapítása, hogy semmiféle új megoldás, felismerés nem tud megszületni addig, amíg a régi séma működik. „Az igazi erő abban mutatkozik meg, az igazi energia abból nyerhető ki, ha beleállunk abba a pontba, ahonnan az életünk már nem működik a megszokott módon. (…) A válság megélése annak újrafelfedezése és megvalósítása, amit Isten elgondolt rólunk. És ahogy növekedni kezdünk a krízisben, az elkezdi felfelé húzni az életünk többi területét is” – mondja. A vele készült cikkünk itt olvasható:
Hogyan növekedhetünk a krízisben? | Magyar Krónika
Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.
Egyszerre kint és bent
Egy fiatal jezsuita, aki a jungi pszichoanalitikában éppúgy otthonosan mozog, mint a mesterséges intelligencia térnyerése felvetette etikai, antropológiai és filozófiai kérdésekben. Az eredeti végzettsége műszaki, így programozói oldalról is ismeri ezt a területet. Jezsuitaként egyszerre él belső, visszavonult életet, miközben aktívan jelen van a világban az emberek között. Ennek a kettőségnek a pozitív feszültsége tartja folyamatos fejlődésben és kötelezte el a jezsuiták mellett. Kajtor Domonkossal készült beszélgetésünk itt olvasható:
„Legyen a saját életem a válasz a hivatásomra” – Kajtor Domonkos jezsuita szerzetessel beszélgettünk | Magyar Krónika
A teológiatanulmányok mellett a kvantumfizika is érdekli, közben lelki kísérőként segít, az Ignác musical producere, a római jezsuita anyatemplom kórusvezetője. Kajtor Domonkos jezsuita szerzetestől többek között megkérdeztük, hogy miért félünk a mesterséges intelligenciától, hogyan találhatnak újra egymásra szülők és gyerekek, és hogy mit jelent a megváltás.
Egy ferences, akire máshogy esik a fény
Azért mentünk el tavaly februárban a Korányi hospice-osztályára, hogy megértsük, hogyan lehet segítőként végső fázisban lévő, gyógyító kezelésben már nem részesülő haldoklók mellett nap mint nap együtt lenni a megmásíthatatlan gondolatával Polcz Alaine nyomdokain. Lengyel Donát testvér ezt teszi – ferences lelkülettel. A riport itt olvasható:
Nem a halál, hanem hogy még élünk – egy ferencessel a hospice-on | Magyar Krónika
Itt „meg nem mondanád, hogy folyton a halál mezsgyéjén járunk”. Nem halálosztály, és nem elfekvő. Másfajta idő. A kórházlelkésznek olyan ajtók is megnyílnak, amelyek másnak nem. Végstádium és surlófény. Donát testvérrel a Korányi hospice-osztályán.
________
Kiemelt kép: Arcus Temporum művészeti fesztivál
