A felolvasószínházi előadás Prieger Zsolt azonos című könyvén alapul és Nagy Katica közreműködésével kel életre a MOMkult színpadán. A műsor valós és fiktív levelek, naplórészletek segítségével mutatja be az egyik legnagyobb hatású magyar nő életútját – egyszerre korhűen, mégis modern hangvételben.
Brunszvik Teréz neve mára összeforrt a hazai óvodai nevelés megalapításával, ám életútja jóval gazdagabb és sokrétűbb ennél. A főúri származású, művelt és elhivatott nő a 19. század elején – saját korát messze megelőzve – a gyermeknevelés, nőnevelés és a társadalmi reformok elkötelezett híve lett. Az ő kezdeményezésére nyílt meg 1828-ban az első magyarországi kisdedóvó intézet, Pest-Budán.
A BRUNSZVIK-KÖZTÁRSASÁG | Magyar Krónika
„Beethoven eljött Budára, eljött Martonvásárra is, és mi felvettük abba a kis köztársaságba, amelynek csupa kiválasztott férfi és asszony volt a tagja. Egy kerek térséget magas nemes hársfákkal ültettünk be; minden fa egy-egy tagnak nevét viselte, és ha egyik-másik nagy fájdalmunkra távol is volt, mégis beszélhettünk e jelképeikkel, örömet s okulást merítve szavaikból” – így írt Brunszvik Teréz a 19.
Szellemisége nemcsak a neveléstudományban hagyott nyomot. Brunszvik Teréz családja közeli kapcsolatot ápolt Ludwig van Beethovennel, aki személyes levelezésben is állt Terézzel. Egykor sokan úgy hitték, ő lehetett a zeneszerző híres, „Halhatatlan kedveshez” írt – címzés és dátum nélküli – leveleinek címzettje. Bár Beethoven valóban nagyra tartotta Terézt, és neki ajánlotta Op. 78 Fisz-dúr zongoraszonátáját is, a zeneszerző szívét végül nem ő, hanem húga, Brunszvik Jozefin rabolta el.
A Kedves Teréz, titkos levelek című est ezeket a történeteket is megidézi – egyszerre filozófiai, személyes és társadalomkritikai hangnemben. Az előadás nemcsak Brunszvik Teréz életét és gondolatait hozza közelebb a közönséghez, hanem egy eltűnt korszak női sorsainak és érzelmi világának lenyomatát is.
Őrzők és angyalok | Magyar Krónika
Martonvásár ezer szállal kötődik a Brunszvik családhoz: a városban álló neogót stílusú kastély volt sokáig otthona Brunszvik Teréznek, aki később a hazai kisdedóvás apostolaként vált ismertté, és itt, a városban kapott helyet az ország első óvodamúzeuma is.
Az est során a zene és az irodalom párbeszédet folytat: a bensőséges levelek és naplórészletek felolvasása, valamint a kísérő zenei elemek méltó emléket állítanak annak a nőnek, aki mélyen hitt abban, hogy a jövőt a nevelésen keresztül lehet alakítani.
