„1945 márciusa. A dunántúli falvak népét apró vagyonkáival nyugat felé hurcolja a fasiszta haderő. A rombolás mechanizmusa még pontosan működik. A vonatszerelvények után felrobbantják a sínpályát, a tartóoszlopokat, az állomás- és gyárépületeket, raktárakat. Kelet felől széles rendben bontakozik ki a nagy szovjet támadás” – hallható az korabeli felvételeket bemutató 1970-es filmhíradóban.
„Európa hadműveleti térképe akkor, ezt a helyzetet mutatja. A szovjet előőrsök alig 50 kilométerre állnak Berlintől. Tombol a csata az Ardennekben. Ám Hitler itt hirtelen megnyitja a frontot.
Az így felszabaduló páncélos tartalékegységeket mégsem Berlin alá vezényli, hanem a Balaton térségében veti be a zalai olajmezők – utolsó üzemanyagbázisuk – biztosítására.
Még tart a balatoni csata, amikor a Tiszántúlon megkezdődik a földosztás. Zúgnak a harangok Pusztaszeren, új honfoglalásra hívnak. A földosztó bizottságok döntéseit örömmel köszöntik, aztán sűrűn hullanak a kalapácsütések a mezsgyekarókra. Az ezeréves per eldőlt” – emeli ki a bemondó.
1945 márciusában még folytak a harcok a Dunántúlon, a németek ismét ellentámadást terveztek indítani a Margit-vonalnál. A későbbi Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetője, Vorosilov marsall igyekezett megtörni az ellenállást, ezt pedig többek között a földreform kihirdetésétől remélte.
A szovjetek március 13–14-én összehívták a magyar pártokat tárgyalni, így kívánták megsürgetni a rendelkezés kibocsátását, kiválásra ösztönözve a magyar csapatokat. A földreformtervezet egy pártközi értekezleten március 15-én született meg. Helyesen mérték fel a helyzetet, ugyanis a nagybirtokosok zöme elmenekült, így a földjeiken nem folyt a munka, ezeket pedig a parasztok már sajátjukként szerették volna megművelni még a tavaszi munkálatok előtt – derül ki korábbi cikkünkből:
Földre éhesek | Magyar Krónika
A ma is ismert matyó népviselet kialakulásában szerepet játszott, hogy a summások meg akarták mutatni a nagybirtokok cselédjeinek: ők is valakik.
„Márciusi reggel Csepelen. Diósgyőr, Ózd és a többi ipartelep mellett rendszeresen dolgoznak már a Weisz Manfréd Művekben is. Kell a vas, az acél, és kell a szén is. Nehéz tavasz ez Magyarországon. Micsoda öröm az első édesség, az első csemege: a marmaládé. A hitleri hadakat üldözni a demokratikus honvédség első alakulatai elindulnak nyugat felé, hogy az ideiglenes kormány hadüzenetének érvényt szerezve csatlakozzanak a szovjet erőkhöz.”
Tavasz van Magyarországon. 1848 és 1919 márciusa után újra történelmi tavasz
– hangzik el a híradó végén.
Nyitókép: Bayer Pál Kaptál földet, adj kenyeret! című plakátja, 1945 / OSZK
