1945. március 27-én a koronaőrök a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, valamint a Szent Jobbot kimenekítették az országból, és egy hónappal később az osztrák területen lévő Mattseeben rejtették el. Az ereklyék csak 1978-ban tértek haza az Egyesült Államokból – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán.
1945 márciusában még folytak a harcok a Dunántúlon, a németek ismét ellentámadást terveztek indítani a Drávát és a Dunát összekötő Margit-vonalnál. A koronázási ékszereket és a Szent Jobbot a közeledő szovjet csapatok elől először Veszprémbe, majd Kőszegre és Velemre menekítették. Ezt követően, március 27-én a koronaőrök Ausztriába szállították a kincseket.
Egy hónappal később Salzburgban, az utolsó koronatanácson döntöttek a jelvények és az ereklye sorsáról: arra jutottak, hogy nem kerülhetnek a szövetségesek kezére.
A döntés értelmében a Szent Jobbot és a koronázási palástot a Salzburgtól 25 kilométerre fekvő Mattsee plébánosára bízták, a koronaékszereket pedig egy kettéfűrészelt benzineshordóba rejtve elásták a határban.
Nem sokkal később a koronaőrök amerikai fogságba estek, a koronaőrző láda augsburgi felnyitása után pedig fény derült a turpisságra. Végül Pajtás Ernő ezredes árulta el, mi történt, az amerikaiak pedig megtalálták a koronázási jelvényeket és a Szent Jobbot. Utóbbi visszakerült az országba, a koronázási jelvények viszont rengeteget költöztek az elkövetkező években, mígnem áthajóztatták őket Amerikába, és a pénzügyminisztérium központi aranyraktárában, Fort Knoxban őrizték egészen az 1970-es évekig.
A kommunista vezetés többször is próbálta visszakérni őket, ám az amerikai fél nem mutatkozott nyitottnak erre egészen 1977-ig. Az év decemberében magyar küldöttség utazhatott az Egyesült Államokba a kincsek azonosítására, majd 1978 januárjában hazatért a Szent Korona és a többi jelvény.
A Szent Korona történetét részletesebben itt olvashatja.
A koronát egyébként az 1848–49-es szabadságharc idején is sebtében kellett elszállítani. Amikor Windisch-Grätz csapatai Budát és Pestet veszélyeztették, Bónis Sámuel országgyűlési képviselő gránátosok kíséretében a hídon keresztül menekítette ki Debrecenbe. A hídon egyébként egy ideiglenes hídpályát lefektettek a fémszerkezetre, így már az építés ideje alatt lehetett közlekedni rajta, sőt különleges engedéllyel az ott dolgozókon kívül más is használhatta.
Nyitókép: A Szent Korona és a koronázási ékszerek átadási ceremóniája az Országház kupolacsarnokában. 1978. január 6. Fotó: MNM Történeti Fényképtár / id. Novotta Ferenc
