Dr. Számvéber Norbert alezredessel, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatójával készített interjút a honvedelem.hu.
Hogyan lehet kéréssel fordulni az intézményhez?
A levéltár évente nagyjából 1100-1200 kérelmet kap. Az intézmény igazgatója az interjú során hangsúlyozta, hogy postai úton vagy emailben lehet őket megkeresni.
„Írásban kell egy nagyon rövid és szabatosan megfogalmazott kérelmet beadni. Legyenek benne a személyes adatok, és hogy a személyeknek vagy személynek az esetleges katonai szolgálatáról szeretne információt a kérelmező. Magyarországon a levéltári katonai adatok kiszolgáltatása ingyenes”
– tette hozzá.
Már online ügyfélszolgálata is létezik az intézménynek, valamint, telefonon is elérhetőek. Két héten belül általában mindenki választ kap a kérdéseire, a rendelkezésre álló dokumentumokat pedig digitalizált formában lehetőség szerint el is küldik az érdeklődőknek.
Milyen adatok szükségesek a dokumentumok kikéréshez?
A beszélgetésből kiderült, hogy amennyiben valaki a katonaősét vagy a vélelmezett katonaősét keresi, akkor a személyes adatokra mindenképpen szüksége lesz az intézmény dolgozóinak.
„Az első világháború végéig azonosításra alkalmas adat a keresett személy a neve. Viszont az első világháború után nagyon sokan megváltoztatták a családnevüket. Ezért nagyon fontos, hogy a névváltoztatás előtti formát és a névváltoztatás utáni formát is megadják az érdeklődők. Kell a születés éve, jó esetben a hónap és a nap is. Az első világháború végéig az édesanya nevét nem tartották számon a katonai adminisztrációban. Nyilvántartották viszont az alakulat hadrendi számát, illetve a fegyvernemet és a csapatnemet”
– emelte ki Számvéber Norbert.
„Az első világháború utáni időszakban, 1918-tól már az édesanya neve is nyilvántartásba került, ennek ismerete könnyebb azonosítást tesz lehetővé egy kutatás során. A Hadtörténelmi Levéltár a hadkötelezettség hivatalos bevezetése után, nagyjából az 1868-as kiegyezést követő időszakot illetően a második világháború végéig tud információkkal szolgálni” – ismertette.
Az interneten is elérhető információk
„Az első és a második világháború vonatkozásában már nagyon sok információ publikus adatbázisban is kutatható a katonahoseink.militaria.hu oldalon. Itt akár magánszemélyként is nekiállhatunk a keresésnek. Az első vagy a második világháborúban szolgálatot teljesítettekről úgynevezett veszteségi adatok érhetők el. Ezeknek része, hogy milyen alakulatban szolgált valaki, mi a rendfokozata, hol és mikor született. Egyébként az 1848-49-es szabadságharcnak is elkészült ez a fajta veszteségi nyilvántartása” – hangzott el az interjú során.
Akik orosz hadifogságba estek…
Számvéber Norbert elmondta, hogy „évekkel ezelőtt elkészült a szovjet hadifogságban elhalt magyar katonáknak az adatbázisa. Ez több mint 66 ezer ember adatát tartalmazza. Ha valaki a saját leszármazottját keresi, és hitelt érdemlően bizonyítja, hogy ő egyenes ági leszármazott, akkor kap egy olyan kutatókódot, amivel hozzáfér ezekhez az orosz nyelvű dokumentumokhoz is, amelyek adott esetben akár részletezhetik a hadifogság éveit, vagy azt, hogy milyen okból hunyt el a fogoly.”
| A történész az egyik kedves történetét is megosztotta a kutatás kapcsán. „Néhány évvel ezelőtt nagy sajtónyilvánosságot kapott »Esztike gyűrűje«. A második világháború utolsó hónapjaiban egy magyar királyi honvéd ejtőernyős hősi halált halt, és a jegygyűrűjével együtt temették el. Amikor az ő földi maradványait exhumálták, a gyűrűt megtalálták, és a gyűrű vésete alapján, illetve az ő személyi adatai alapján sikerült visszafejteni, hogy ki is lehet Esztike.” |
A teljes interjú itt olvasható.
Nyitókép: Magyar csapatok visszavonulása a Don-tól 1943 januárjban. Fortepan / Album022
