A szájban robban, nem a kezedben – döntöttek az év szaloncukráról
Egy verseny, ahol az ember szívesen lenne zsűritag. Vagy előkostoló. Vagy bármi. Éljen a magyar szaloncukor, és minden készítője!
Menü
Szöveg és fotó: Muray Gábor
Egyre több szó esik az élelmiszer-önellátásról, közben az idei nyarat aszály és hőhullámok jellemezték. Van még esélyünk megvalósítani?
Természetesen! És ezt a szó minden értelmében mondom. Jobban oda kell figyelnünk a körülöttünk lévő világra, az erőforrásainkra, hogy velük összhangban tudjuk magunkat (élelmiszer)biztonságban.
DREXLER DÓRA
Okleveles növényorvos, tájépítészmérnök, a Müncheni Műszaki Egyetem tájökológiai tanszékén doktorált. 2011 augusztusában indította útjára az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetet, amelynek azóta is ügyvezetője. Számos hazai és nemzetközi tudományos projekt koordinátora
Ehhez nyilván az étkezési szokásainkon is változtatnunk kellene…
A fenntartható mezőgazdaság három kulcskérdése az élelmiszer-pazarlás, a húsfogyasztás és a környezeti terhelés csökkentése. Kettő tehát közvetlenül az étkezési szokásainkat érinti.
Ráadásul háborús időkben egyre inkább csak magunkra számíthatunk. Mi a helyzet azokkal a régi, Kárpát-medencei tájfajtákkal, amelyeket elfeledtetett a tömegtermelés?
A tájfajták sajátossága a genetikai változatosság és ezáltal a fokozott alkalmazkodóképesség. Fontos alapanyagai a növénynemesítésnek, és mint az agrárörökségünk részei, a gasztronómiai identitásunkhoz is hozzátartoznak.
Amúgy miért „jobbak” a tájfajta növények, például az ősgabonák, és miért fontos az újbóli elterjesztésük? Az alacsonyabb terméshozamok nem éppen az önellátás ellen hatnak?
Az ősgabonák – a tönke, az alakor, a tönköly – tájfajtái értékes tulajdonságokat hordoznak, amelyek fontosak a klímaváltozás és az új károsítók elleni küzdelemben. Ilyen a szárazságtűrés, a gyomelnyomás, a betegség-ellenálló képesség. Emellett beltartalmi értékeik és ízviláguk miatt is különlegesek.
A változó időjárási körülmények között nem luxus ökogazdálkodásra törekedni?
Éppen hogy nem. Az ökológiai gazdálkodás klímarezilienciája, vagyis rugalmas ellenálló képessége mintegy 30 százalékkal nagyobb a konvencionálisénál. Ennyivel jobban viseli az extrém szárazságot vagy éppen víztöbbletet ez a termesztési mód.
Vannak célzott kutatások az önellátás elérése kapcsán? Mik a legfontosabb tanulságok?
Úgy gondolom, nem a teljes önellátás kell legyen a cél, de az kiemelten fontos, hogy ami nálunk megterem, ott minél kevésbé függjünk a globális értékláncoktól, beleértve a műtrágyát és a növényvédő szereket is. Az ökológiai gazdálkodás ebből a szempontból is előremutató.
Önökhöz köthető az on-farm hálózat kiépítése is. Tulajdonképpen mit takar ez a fogalom?
Az on-farm kutatás a gazdákkal szoros együttműködésben végzett üzemi kísérletek rendszere. Azokra a kérdésekre keressük a megoldást, amelyek a mindennapi termelésben a valós élet körülményei között felmerülnek.
Lehet-e tenni valamit azért, hogy beépüljön a köztudatba, mennyire fontos, hogy magunk és a családunk hasznára termeljünk?
Minél több ismeretet, gyakorlati tudást és jó példát kell átadni, illetve bemutatni, lehetőleg már kisgyermekkortól fogva, hogy erősödjön a természetközeli kert- és élelmiszer-kultúránk.
Egy verseny, ahol az ember szívesen lenne zsűritag. Vagy előkostoló. Vagy bármi. Éljen a magyar szaloncukor, és minden készítője!
Forradalmasította a jazzt Közép-Európában a hetvenes években, 25 albumot rögzített, fellép, rádiózik, fesztiválokat szervez. A 81 éves Peter Lipa idős korában kutatta fel magyar gyökereit.
Dudás Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium diákja egy százezer fős nemzetközi versenyen lett aranyérmes.
Sajókazáról Budapesten át vitt az útja Lisszabonba, ahol végül rátalált a fado műfajára. Petkovics Diána énekesnővel a portugál–magyar szenvedélyről, zenéről és kultúrákon átívelő érzésekről beszélgettünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
