A november végi hideggel érkezett az Omega új lemeze, a Testamentum. A magyar rockzene lassan hat évtizede működő együttese szomorú időszakot él, távozott régi hangmérnökük, Nemes László, a billentyűs-zeneszerző Benkő László, és korábbi meghatározó basszusgitárosuk, Mihály Tamás is elhunyt. Ilyen kontextusban egészen más hallgatni a hosszú életutat összegző tizennyolc dalt, amelyek között korábban megjelent és friss szerzemények is hallhatók, illetve egy kuriózumfelvétel is. A 200 évvel az utolsó háború után eredeti, korábban cenzúrázott szövegével, Hangyanép (Szörnyű porszemek) címmel jelenhetett most meg.
A csapat motorja, a koncepció megálmodója, az énekes-producer Kóbor János úgy fogalmazott, hogy „totális rockzenére” törekedtek, s a Dream Theater hatását is megemlítette. Nos, bár progresszív metált tényleg ne várjon senki a lassan nyolcvan körüli őstagoktól, az összehasonlítás azért nem nélkülöz minden alapot. Rendkívül komplex szerkezetű, sűrű, monumentális anyag született; befogadása időt és figyelmet kíván.
Omega: Testamentum. GrundRecords, 2020
A több mint egyórás zenefolyam egészét áthatja az az emelkedettség, amely az Omega korábbi munkáin (Szimfónia & Rapszódia, Oratórium) is jelen volt. Lebegő vokálok, szimfonikus háttérbetétek és sűrűn szőtt orgonaszőnyeg ágyaz meg a magasra hangolt gitároknak és Kóbor megszokott, lágyabb énekének. Olyan, mintha a space rock korszakos Omegát hallgatnánk nagyzenekari kísérettel, mintha nem telt volna el negyven hosszú év a Gammapolis óta.
Ebbe a komplex anyagba egyformán belesimulnak a korábbi dalok újragondolt változatai (Huszadik századi városlakó, Varázslatos, fehér kő, A holló) és az utóbbi évek szerzeményei. Közös bennük a teatralitás, az oratóriumjelleg, és ez a szövegben is visszatükröződik, például a Mennyben az angyal, a Gloria et honor Deo vagy a Halotti beszéd esetében. A dalszövegeket Sülyi Péter és Trunkos András írta, könnyű témákat ezúttal sem nagyon találni. Alapmotívum az egyén magáramaradottsága és kicsinysége a történelem áramlásával, a modern társadalommal szemben, a kiüresedettség érzése. Ahogy az egyik új dalban fogalmaznak: „Jelszót festett a zászlókra a lángoló huszadik század / Évek égtek az arcodra, csak egy álarc maradt mára.” Nehéz kiemelni egy-egy momentumot, olyannyira egybefüggő az album, de talán a Varázslatos, fehér kő himnikus hangszerelése, az orgonaszólóval induló Légy hű magadhoz! és az Álomszínház szimfonikus zárlata tekinthető csúcspontnak.
A Testamentum elvarázsol, felemel és a mélybe ránt, a külvilágot teljesen kikapcsolja. Ha valami homlokráncolásra késztethet csupán, az a keverés minősége. A dobok gépiesnek hatnak, az ének néhol alig-alig kivehető, kásás. Egy zenei legenda a tizenhetedik sorlemezén megérdemelte volna a tisztességes stúdiómunkát.
Bár az albumcím és az Ideje a pontot kitenni című dal is azt sugallja, hogy egy különösen gazdag életmű lezárásához érkeztünk, Kóbor új tervekről is nyilatkozott. Kérdés, van-e értelme tovább, hiszen így is kerek, így is egész az Omega-testamentum.
Jász Attila a kortárs magyar irodalom karakteres alakja: költő, szerkesztő, esszéíró. Évtizedek óta ismerjük egymást, ezért is tegeződünk alább. Többször beszélgettünk már interjúformában is, ez alkalommal a baji szőlőhegyen álló házának hátsó teraszán ültünk le egy pohár somlói borral, hogy a mediterrán világról, a tengerről és az utazás misztériumáról merengjünk.
Vajda János Találkozások című verses regényének démoni nőalakját irodalomtörténeti konszenzus szerint Zerkovitz Szidónia ihlette. A csehországi zsidó családban született lány Budapesten próbált szerencsét, s bár a nyelvünket csak itt tanulta meg, magyar irodalomtörténetet és verseket írt – hogy aztán egy görög herceggel kössön botrányosan véget érő házasságot.
A visegrádi ferences templom feltárása közben egy gyermek és egy felnőtt csontvázára bukkantak, akik mellé lakatot temettek. Több jel is arra utal, hogy valamilyen babonás szokás következtében hevertek a vastárgyak a halottak mellett – a kutatók nem zárják ki, hogy vámpírhiedelmek miatt temették így őket.
A szülei példája is inspirálta Losonczi Dávid Európa- és világbajnok birkózót, hogy az éves jutalmait jótékony célra fordítsa: tavaly a XX. kerületi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom felújítását segítette. Történet egy huszonöt éves fiatalemberről, aki nem fél a kemény munkától, hisz az isteni jóságban, és tudja, hogy nincs fontosabb, mint hogy az ember boldog legyen.
A dorogi bányászhagyományt őrzi a 2020-ban megnyitott, különleges atmoszférájú Reimann Bányászattörténeti Miniverzum, amelyben interaktív megoldásokkal teszik élményszerűvé a környék múltjának megismerését.
Budapestről rózsaszín lányregénybe illő körülmények között került Athénba Zerkovitz Szidónia, de ennek a lányregénynek igencsak zordan alakult a befejezése. Bécsbe költözvén aztán erotikus versek szerzőjeként és a női emancipáció harcosaként vált ismertté.
