Ismét tatárok által meggyilkolt gyerekek csontvázait tárták fel a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei a bugaci monostornál. Az árokban fellelt maradványokat a mongolok a keresztény foglyokkal hantoltatták el – írja a hiros.hu.
Egy tizenéves fiatal csontvázával kapcsolatban a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója, Rosta Szabolcs kiemelte: „Az összekötözött kéz és felhúzott láb egyértelműen mutatja, hogy elkaparták, és csak így, hanyagul betolták ebbe a fülkébe a gyereket. A fertőzés elkerülése érdekében tehették ezt a mongolok.”

Összesen hat, tizennégy és tizennyolc év közötti fiatal maradványait találták meg nemrégiben a szakemberek az Árpád-kori Pétermonostorának területén. A mongolok feltehetően 1241 nyarán gyilkolták le őket.
A férfiak valószínűleg a csatamezőn, nyílt ütközet közben haltak meg, ezért találtak eddig csak nőket és gyerekeket a sírokban. Egymás mellé ültették vagy guggoltatták őket, és sorra kivégezték még a pár éveseket is – részletezte a régész a az évek során előkerült leletek alapján. A holttesteket a foglyokkal, magyarokkal, szlávokkal ásatták el.
Egy csoport tatár itt vészelte át 1241 telét
A feltárás újdonságokkal is szolgált, a szakemberek elsőként azonosítottak egy mongol hadtestet, amely, rátelepülve a talált infrastruktúrára, ott töltötte 1241 telét. A tatárok azonban nem pusztán elfoglalták a települést, hanem el is pusztították azt. Erről árulkodik, hogy az emberi maradványok elföldelése után az árokrendszerbe került egy állatcsontszőnyeg is, amely több ezer fiatal, idős, házi- és vadállat elfogyasztásának az eredményeként került oda. Elhelyezkedése nem békeidőbeli mészárszéki feldolgozásra, hanem egy nagy létszámú csoport, egy hadsereg gyors élelmezésére utal.
Feltehetően sor került egy nyílt színi ütközetre is, utána történt a mészárlás, majd a tatárok beköltöztek a kolostorba, ahol az étkezés után megmaradt szemetet az árkokba dobták. A kutatók szerint a kolostorba való bezárkózás azt jelentette, hogy nem érezték magukat biztonságban, tehát a magyarországi népesség ellenállást fejtett ki. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy az említett árokrendszerrel, föld- és fasáncokkal erősítették meg az amúgy is erős monostor és bazilika kőépületeit – írja a BAON.

A Bugac mellett fekvő Monostordomb környezetében 2010-ben kezdődtek meg a feltárások. A tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában.
Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal tudatos királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12–13. század fordulójára a Duna–Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát. Több mint tízezer fémtárgy bizonyítja a hely kereskedelmi jelentőségét és gazdagságát.
A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét egyértelműen az 1241–42. évi tatárjárás okozta. A területen eddig 25, a tatárok által legyilkolt gyerek és nő rendellenes pózban elhelyezett holttestére bukkantak a szakemberek.

Eddig a nagyjából 500 méter hosszú árokrendszerből 60-80 métert tárták fel a múzeum régészei, tehát feltehetően számos érdekes lelet kiemelésére számíthatunk még.
Fotók: A Kecskeméti Katona József Múzeum felvételei