Egyidőben az Ikarus egyike volt a magyar ipar egy legsikeresebb, világhírű márkaneveinek: az állami autóbuszgyár előtörténete 1895-ig nyúlik vissza, de e néven csak a második világháború után kezdett üzemelni. Hamar kinőtte magát, a hetvenes és a nyolcvanas években már a világ legnagyobb járműgyártói közé tartozott.

A legendás Ikarus 180-as típusú autóbuszt 1966-tól 1973-ig gyártották, ez idő alatt 7802 darab készült a szériából, ebből 520 járt-kelt hazánkban – köztük 416 a főváros útjait szelte –, a cég által készített járművek pedig meghódították a glóbuszt: noha a vasfüggöny ezen oldaláról szinte lehetetlen volt betörni a különösen szigorú feltételeket támasztó Egyesült Államokba, ennek a vállalatnak sikerült, sőt Kanadában, Kínában, Madagaszkáron, de még Hawaiin is utasok millióit szállították a hazánkban készült buszok.

Buszok szárnyakkal – az Ikarusz-történet állomásai | Magyar Krónika

Mátyásföld nevét valószínűleg kevesen ismerik a világon, de az itt fejlesztett gyártmányok Madagaszkártól Kanadáig, Hawaiitól Kínáig emberek millióit szállították. Kilátogattunk az egyik volt Ikarus-telepre nosztalgiázni és megnézni, hogy áll most a magyar városibusz-gyártás.

Egy korábbi riportunkban kilátogattunk az egykori mátyásföldi telephelyre, ahol Gulyás Zoltán – annak a Lanta Kft.-nek a tulajdonosa, ami megvásárolta a külföldi tulajdonosától a nyolcvanas évek végén különváló Ikarus Egyedi nevű társaságot – elmondta:

„Ha a rendszerváltozás környékén érvényesül a gazdasági előrelátás, az Ikarus egy jó részét meg lehetett volna menteni.”

A Lanta Kft. karrierje egyébként sokáig igazi hullámvasút volt pénzügyi felívelésekkel és meredek lejtőkkel, majd új tulajdonostársak megjelenésével az 2010-es évek közepére sikerült a fővárossal kidolgozni egy működőképes megbízási konstrukciót, amelynek köszönhetően már évente néhány tucat magyar tervezésű, magyar gyártású – kezdetben Ikarus, majd Modulo nevű – járművel gyarapodott a közlekedési társaság állománya. A mátyásföldiek pedig nem hagyták, hogy az autóbuszgyártás a feledés homályába vesszen:

„Szeretnénk megtartani ezt a közösséget: van, akit friss diplomásként a magyar buszok szeretete hozott ide, és van, aki már a harmadik ikarusos generáció képviselője. Úgy látom, most megvan a gazdaságpolitikai akarat, hogy az autóbusziparban teret kapjon a magyar szellemi és gazdasági hozzáadott érték”

– tette hozzá riportunkban Gulyás Zoltán. Csapatával a járművek gyártása mellett különféle megrendelők autóbuszait is javítják, illetve veteránokat restaurálnak az Újszász utcában.

És bár az Ikarus 180-asok már régóta nem koptatják az aszfaltot, a széria kultusza a mai napig él a buszrajongók körében. Kivonásának negyvenötödik évfordulójáról a Közlekedési Múzeum is megemlékezett egy képgalériával a Facebook-oldalán.

Kiemelt kép: Ikarus 180. Forrás: Facebook / Közlekedési Múzeum