Fel-alá járkálok a szülőszobán, karomban Dorottya lányom, rejtelmek, ha zengenek, érzem a kicsi súlyt, ringatom, sírva-mosolygás, mosolyogva-sírás, könnyeim folyammá egyesülnek, folyamodnak teérted, ha már szeretlek téged, pedig azt se tudom, ki vagy, sose láttalak, mégis tudom, ki vagy.
1976, Kassák Klub, a Sebő együttes táncháza, Sebő Ferenc
Lackfi János (1971, Budapest) József Attila- és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító. Rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra
Karomban Johanna lányom, feleségem vajúdástól kimerülten alszik az ágyon, miből lesz a cserebogár, szól a szem és szól a szív, utcán szültünk, aszfalton, ilyen nincs, és mégis van.
Karomban Ágnes lányom, körbe és körbe, bebújtattál engemet talpig nehéz hűségbe, zümmögöm, dünnyögöm, én vagyok az egyetlen ember, akire szüksége van, bár vannak profibb gyermekápolók.
Az inkubátorban Julcsi lányom, dudorászom neki az üvegen keresztül, őrt állok, mint mesékben, tekintetemmel megtartom, tekintetemet ő tartja meg, egyedül a jelenlétemre van szüksége, mást nem adhatok, annak láthatatlan anyagába bugyolálom.
Az első kicsit, Simont még nem kaptam kezembe, rendnek kell lennie, apukának folyosón a helye, nem császkálunk be koszos lábbal a születés szentélyébe, ahol a főpap a méltóságos doktor úr, szava perzsel, mint az eleven tűzláng.
A másodikat, Margitot becsúszó szereléssel elértem, de felvenni nem szabadott, csodáltuk feleségemmel, milyen tökéletes, odakinn hatalmas szempillányi pelyhekben hullani kezdett a hó, november közepi csoda, hófehér ágyruhák lógtak körülöttünk színházi elválasztó falakként, szól a szellő, szól a víz, elpirulsz, ha megérted.
Johannánál ugrottam a rangsorban, én lettem a doki, az utcán csapott le ránk a természetes születés, ketten kaptuk el őt, ingembe burkoltuk, azt vettem fel aztán az esküvőjére, egész jól kijöttek a vérfoltok, bár látszik a vásznon, hogy nem makulátlan.
A Sebő zenésítette József Attila-verset számtalanszor énekeltem újszülött gyermekeim súlyát hordozva, mentve karomban a kicsi életet, lángot törékeny cserépedényben. Julcsi élete első nyolc hónapjában „karbantartást” igényelt, addig üvöltött, míg az orvosok rá nem jöttek, gyulladásban van az emésztőrendszere.
Eredetileg szerelmes dal, de az élet adományáért való hála zsoltáraként is működik. Zenghet-e nagyobb rejtelem, mint a titokzatos, még ki nem bontakozott sorsoké? Lepilinkézik az égből a létezés, gumitestbe csomagolva, karja-lába mozog, kisujja hegye is mozog, mosolyizmai működnek. Mi ez a döbbenet? Falatka Isten kiszakítva, gügyögéssé aprózva, tejbegrízbe aprítva, tejesen hamvas bőrrel bevonva.
A hatalmas folyam semmi kis erecskéje bukdácsolva megindul, medret tör magának a vadonban. Ez őrültség, ne hagyjuk, nem szabad! Milyen törékeny, ki van téve esőnek, szélnek, egy fuvallat megárt neki! Ekkor jön, hogy engem állítottak mellé őrnek, hogy talpig nehéz hűségben. Ha már szeretlek téged!
Sebő hozzátoldotta a refrént, ami már nem József Attila szövege, annál sokkal ősibb, DOM-DOM, DOM-DANA DOM, a frissen született még pontosan érti ezeket a szótalan szavakat, jelentésük megtalálható az enciklopédiában, ott keressétek valahol a DÖMDÖDÖM környékén.
Közhely, hogy mi a játszótéren nőttünk fel, a gyerekeink pedig már az idejük jó részét a digitális dzsungelben töltik. Lehet ezen sopánkodni, de felesleges. Sokkal inkább az a kérdés, rá tudunk-e találni közösen azokra az ösvényekre, amelyeken még kényelmesen esik a járás. A hogyanról Tóth Dániel pszichológust, a digitális nevelés szakértőjét kérdeztük.
Magyarországon a bölcsődei és óvodai pedagógusok között csupán 0,6 százalék a férfiak aránya, az általános iskolákban a tanárok 15, a középiskolában pedig 33 százaléka férfi egy 2021-es kutatás szerint. Hogyan alakult ki ez a helyzet, és miért van negatív hatással tanárokra, diákokra egyaránt? Mit lehetne tenni a tanári karok nemi kiegyenlítéséért? Németh Szilvia oktatáskutatót, szociológust, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
1987-ben Ceaușescu Romániájából Isztambulon át Németországba emigrált Hajdú Farkas-Zoltán író. Lapunkban megjelent szövegében döntése körülményeit idézi fel.
Mindenki elvan a maga világában, Kukorelly Endre joggal mondja, hogy nincs ez így jól. Új könyve egyfajta manifesztum, a bizonyítéka annak, hogy ő bizony kíváncsi arra, mi történik például a képzőművészetben.
A Fortepan 1944 nyarán készült képein rémségek és vidám pillanatok egyaránt megelevenednek.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
