A Pál utcai fiúk az Iskola a határon és Totth Benedektől a hátborzongatóan és megrendítően igazi Holtverseny: e művek idéződtek fel bennem Regős Mátyás kisregényének olvasásakor. Az ifjúsági irodalom polcára helyezhető Tiki történetében eltér a három említett példától, hangulatában és utóérzetében viszont már az első oldalak bizonyítják az unalomig ismételgetett tételt: nem határolható el élesen kamasz- és felnőttirodalom, egy írás vagy jó, vagy nem jó, és pont. Ez esetben egyértelműen az előbbi helyzet áll fenn, ami főleg a fiatal szerző már most imponáló arányérzékének köszönhető. A különböző beszédmódok, stílusok, a hétköznapi és álomszerű vagy az elbeszélő fantáziájában megképződő részletek finoman simulnak egymásba úgy, hogy a váltások során szinte egyszer sem döccen meg a szöveg.
Regős Mátyás 1994-ben született Budapesten. Khelidóndíjas költő, író. A PPKE BTK doktori hallgatója és a Petőfi Ügynökség KMI 12 (2020–2021) programjának tagja. Művei: Patyik Fedon élete (2019), Tiki (2020), Lóri és a halott állatok (2022)
Az egy szuszra felmondott elbeszélésnek, ha úgy tetszik, két főhőse van, az egyik maga a kiskamasz mesélő, Erdős Vilmos, a másik pedig a barátja, Tiki, aki „egy bluesballada veszett hőseként” rohan a vesztébe ebben „a kőbányai western pálutcaiban”. A kortárs hazai irodalomban csak ritkán megjelenő külvárosi helyszíntípus, ez esetben a Harmat utcai lakótelep és környéke, illetve a „játékidő” pontos behatárolhatósága (2006–2007, amikor a Ferencváros futballcsapata a másodosztályba került) teremti meg a valóságot Tiki kissé elnagyolt alakja köré, akinek mitikus hőssé válását már a felütés előrevetíti: „Tikiről nem tudtam igazat írni, pontosat még kevésbé, mert bár úgy történt minden, ahogy megírtam, ő mégsem jelent meg teljes fényében. Hogy hazudjak róla, és kiszínezzem az életét, már az elején kizártam, mégis lehetetlennek éreztem szavakkal megfogni az arcát, Tiki dicsőséges, Tiki az egyetlen igaz ember, ez állati hülyén venné ki magát, ráadásul még abban sem vagyok biztos, hogy a barátjának tartott-e istenigazából.”
A Tiki számtalan rétegéből éppen ez, a barátság mibenlétének kérdése emelkedik ki a leghangsúlyosabban. Méghozzá azoké a gyerekkori barátságoké, amelyek emléke idővel megkopik, mégis erős nosztalgiát érzünk a szigorúan, már-már kegyetlenül igazságos világberendezkedés után, amelyben az iskolai focicsapatban betöltött funkció alakítja a hierarchiát, és az egész évben várt balatoni tábor a végtelen szabadság szimbóluma. Nem véletlen, hogy egy, éppen a „Zánkavilág” idilljét szétzúzó esemény az, ami kibillenti a sarkából a polgári-keresztény családi közeg biztonságában felnövő Vilmos életét is, s kénytelen egyik pillanatról a másikra felnőtté józanodni. A Tiki felnövésregény is, és a traumafeldolgozás szép példázata. Ebben nagy szerepe van a harmadik főszereplőnek: a saját magánéleti tragédiáit egykedvűen hurcoló Kenéz tanár úr afféle klasszikus pedagógusként válik katalizátorává a fájdalmak és félelmek kibeszélésének.
Regős Mátyás regénye ugyanis elsősorban a halálról szól. Egész pontosan arról, mit érzünk, amikor a számunkra legkedvesebb ember magunkra hagy minket, és hogyan megyünk mindannyian azon a kacskaringós úton, aminek a végére – különben nem tudnánk tovább létezni – így-úgy, de csak beforrnak a sebeink. Mindezt a szerző meghatóan egyszerű, mégis nagyon bonyolult gyermeki szemszögből láttatja: „A temetőben az emberek arcát néztem, ahogy elhaladtunk a nagy fák alatt, és azon gondolkodtam, ami már Dédi temetésén is eszembe jutott, hogy mind feltámadunk, és mégis annyit sírnak a keresztények.”
Regős Mátyás: Tiki. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020
Hajdú Farkas-Zoltán regényfolyamában a pálfordulásokkal és egyszerre jó és rossz szereplőkkel teli közép-európai történetek mellett saját és családja életét is meséli. Az íróval a kézírás fontosságáról, a posztmodernről, a progresszív és a konzervatív irodalomról beszélgettünk, és arról is, miként interjúvolta meg a világhírű filozófust, Hans-Georg Gadamert.
A magyar festészet különutas alkotója volt Anna Margit, akinek művészi evolúciója szorosan összefonódott megrázó élményekben bővelkedő személyes sorsának alakulásával.
Klasszikus magyar és amerikai rajzfilmfigurák jelennek meg a budapesti utcák falaira kiragasztott paste-up graffitiken, amelyeket a máig névtelenségbe burkolózó street art alkotó, 0036mark készít a múlt évtized vége óta.
Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.
A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
