A Pál utcai fiúk az Iskola a határon és Totth Benedektől a hátborzongatóan és megrendítően igazi Holtverseny: e művek idéződtek fel bennem Regős Mátyás kisregényének olvasásakor. Az ifjúsági irodalom polcára helyezhető Tiki történetében eltér a három említett példától, hangulatában és utóérzetében viszont már az első oldalak bizonyítják az unalomig ismételgetett tételt: nem határolható el élesen kamasz- és felnőttirodalom, egy írás vagy jó, vagy nem jó, és pont. Ez esetben egyértelműen az előbbi helyzet áll fenn, ami főleg a fiatal szerző már most imponáló arányérzékének köszönhető. A különböző beszédmódok, stílusok, a hétköznapi és álomszerű vagy az elbeszélő fantáziájában megképződő részletek finoman simulnak egymásba úgy, hogy a váltások során szinte egyszer sem döccen meg a szöveg.
Regős Mátyás 1994-ben született Budapesten. Khelidóndíjas költő, író. A PPKE BTK doktori hallgatója és a Petőfi Ügynökség KMI 12 (2020–2021) programjának tagja. Művei: Patyik Fedon élete (2019), Tiki (2020), Lóri és a halott állatok (2022)
Az egy szuszra felmondott elbeszélésnek, ha úgy tetszik, két főhőse van, az egyik maga a kiskamasz mesélő, Erdős Vilmos, a másik pedig a barátja, Tiki, aki „egy bluesballada veszett hőseként” rohan a vesztébe ebben „a kőbányai western pálutcaiban”. A kortárs hazai irodalomban csak ritkán megjelenő külvárosi helyszíntípus, ez esetben a Harmat utcai lakótelep és környéke, illetve a „játékidő” pontos behatárolhatósága (2006–2007, amikor a Ferencváros futballcsapata a másodosztályba került) teremti meg a valóságot Tiki kissé elnagyolt alakja köré, akinek mitikus hőssé válását már a felütés előrevetíti: „Tikiről nem tudtam igazat írni, pontosat még kevésbé, mert bár úgy történt minden, ahogy megírtam, ő mégsem jelent meg teljes fényében. Hogy hazudjak róla, és kiszínezzem az életét, már az elején kizártam, mégis lehetetlennek éreztem szavakkal megfogni az arcát, Tiki dicsőséges, Tiki az egyetlen igaz ember, ez állati hülyén venné ki magát, ráadásul még abban sem vagyok biztos, hogy a barátjának tartott-e istenigazából.”
A Tiki számtalan rétegéből éppen ez, a barátság mibenlétének kérdése emelkedik ki a leghangsúlyosabban. Méghozzá azoké a gyerekkori barátságoké, amelyek emléke idővel megkopik, mégis erős nosztalgiát érzünk a szigorúan, már-már kegyetlenül igazságos világberendezkedés után, amelyben az iskolai focicsapatban betöltött funkció alakítja a hierarchiát, és az egész évben várt balatoni tábor a végtelen szabadság szimbóluma. Nem véletlen, hogy egy, éppen a „Zánkavilág” idilljét szétzúzó esemény az, ami kibillenti a sarkából a polgári-keresztény családi közeg biztonságában felnövő Vilmos életét is, s kénytelen egyik pillanatról a másikra felnőtté józanodni. A Tiki felnövésregény is, és a traumafeldolgozás szép példázata. Ebben nagy szerepe van a harmadik főszereplőnek: a saját magánéleti tragédiáit egykedvűen hurcoló Kenéz tanár úr afféle klasszikus pedagógusként válik katalizátorává a fájdalmak és félelmek kibeszélésének.
Regős Mátyás regénye ugyanis elsősorban a halálról szól. Egész pontosan arról, mit érzünk, amikor a számunkra legkedvesebb ember magunkra hagy minket, és hogyan megyünk mindannyian azon a kacskaringós úton, aminek a végére – különben nem tudnánk tovább létezni – így-úgy, de csak beforrnak a sebeink. Mindezt a szerző meghatóan egyszerű, mégis nagyon bonyolult gyermeki szemszögből láttatja: „A temetőben az emberek arcát néztem, ahogy elhaladtunk a nagy fák alatt, és azon gondolkodtam, ami már Dédi temetésén is eszembe jutott, hogy mind feltámadunk, és mégis annyit sírnak a keresztények.”
Regős Mátyás: Tiki. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020
Közhely, hogy mi a játszótéren nőttünk fel, a gyerekeink pedig már az idejük jó részét a digitális dzsungelben töltik. Lehet ezen sopánkodni, de felesleges. Sokkal inkább az a kérdés, rá tudunk-e találni közösen azokra az ösvényekre, amelyeken még kényelmesen esik a járás. A hogyanról Tóth Dániel pszichológust, a digitális nevelés szakértőjét kérdeztük.
Magyarországon a bölcsődei és óvodai pedagógusok között csupán 0,6 százalék a férfiak aránya, az általános iskolákban a tanárok 15, a középiskolában pedig 33 százaléka férfi egy 2021-es kutatás szerint. Hogyan alakult ki ez a helyzet, és miért van negatív hatással tanárokra, diákokra egyaránt? Mit lehetne tenni a tanári karok nemi kiegyenlítéséért? Németh Szilvia oktatáskutatót, szociológust, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
1987-ben Ceaușescu Romániájából Isztambulon át Németországba emigrált Hajdú Farkas-Zoltán író. Lapunkban megjelent szövegében döntése körülményeit idézi fel.
Mindenki elvan a maga világában, Kukorelly Endre joggal mondja, hogy nincs ez így jól. Új könyve egyfajta manifesztum, a bizonyítéka annak, hogy ő bizony kíváncsi arra, mi történik például a képzőművészetben.
A Fortepan 1944 nyarán készült képein rémségek és vidám pillanatok egyaránt megelevenednek.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
