A cimbalomprímások – a cím igazából helyesebb lenne így, többes számban. De kezdjük máshol. A cimbalomról általában a kávéházi cigánymuzsika vagy a magyar nóta jut az eszünkbe, és egyrészt a virtuóz, néha már-már öncélú szólók, másrészt ezzel kissé ellentétesen az, hogy a cimbalom nem szóló-, hanem ritmushangszer. Legalábbis a táncházmozgalomban mostanában inkább ritmushangszerként tekintenek rá, azonkívül pedig nem cigány népzenei, hanem műzenei hangszerként. Eleve érdekes a cimbalomnak, ennek a zongorához hasonlóan ütős-húros hangszernek a története.
A cimbalomszerű hangszereket az ókori Perzsiából származtatják, Európában már az 1139-es, bizánci Egerton-kódexben van róla ábrázolás. Nyugat-Európában a 17–18. században volt a cimbalom fénykora. Nálunk a 15. századtól említik. Kétféle változata létezik: a kiscimbalom és a ma jobban ismert pedálcimbalom. Előbbi itthon már ritkán bukkan fel. Utóbbi, a pedálcimbalom viszonylag modern találmány: az 1870-es években ötölték ki Schunda Vencel József hangszergyárában.
Tárkány-Kovács Bálint, a Tárkány Művek és a Tárkány Trió vezetője most önálló cimbalomlemezzel jelentkezett, mely Kárpát-medencei cimbalomprímások dallamaira épül. A cimbalomprímás az, aki vezeti a zenekart, sőt létezik prím-, azaz dallamjátszó cimbalmozás. Erről azonban elfeledkeztünk. Kodály és Bartók nem gyűjtött hangszeres népzenét, mert úgy hitték, hogy az nem nép-, hanem cigányzene. A nagy változást a néptáncgyűjtés jelentette. E gyűjtések a második világháború után zajlottak, addigra pedig már a ritmusjátszás vált meghatározóvá, mivel a nagycimbalmot a basszushúrok kiváló kísérőhangszerré teszik – azonban a népzenében a cimbalom eredetileg nem kísérő- és ritmushangszer, sőt sok cimbalmos nem is használta a basszushúrokat.
Tárkány-Kovács lemezének egyedisége, hogy a dallamjátszó cimbalmot mutatja meg annak ellenére, hogy a gyűjtések többségén nem hallani ilyesmit az említett okok miatt. A lemezen több régi cimbalmos repertoárja is szerepel. Rögtön az elején a Vasi változatok, a Szombathelyi csárdások és lefogás, illetve a Verbunk frisse és lefogása is Tendl Pál játékát eleveníti meg a vasi cimbalmosok figurájával együtt. Azon a környéken nagyon érződik a bécsi klasszika. A Vasvári virtuózt és a Ha én meg találok halnit Buri Rudolf játéka ihlette. A Kispaládi keserves és botoló cigányzene, azaz a magyar hagyomány száz évvel korábbi állapotát idézi. A Sebes, csárdás és cigánycsárdás már Székelyföldre visz minket, ami valódi cimbalmoskánaán, minden faluban több cimbalmos is játszott.
A lemezen több román tétel is szerepel, amelyek kontrasztként kerültek be a válogatásba. A románok átvették a magyar nagycimbalmot, lecserélve a kiscimbalmot, tehát ugyanazon a hangszeren játszanak, viszont – ami a laikus hallgatónak is elég gyorsan nyilvánvaló lesz – teljesen másképp és lenyűgözően. A lemezt a népzenei eredetű Rákóczi-induló zárja: Erdélyben anno ezzel fejezték be a táncházi estéket.
Egyedülálló album ez, egy valóban magyar hangszer elfeledett kincseit és lehetőségeit mutatja be – és ezzel remélhetőleg az első lépés a magyar cimbalomhagyomány felélesztésére.
Nyitókép: Tárkány Trió: A cimbalomprímás. Fonó Records, 2022
