A magyarországi múzeumi gyakorlatban szokatlan témával foglalkozik a Néprajzi Múzeumban 2024. november 15. és 2025. február 13. között látható tárlat. A zágrábi Néprajzi Múzeum vendégkiállítása magyar gyűjteményi tárgyakkal és történetekkel kiegészülve az éhezés összetett problémájára fókuszál. Az éhség nem csupán biológiai szükségleteinkből fakad, hanem társadalmi és kulturális jelenség is, amely formálja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét. A tárlaton az éhezés számos formája mellett a különböző táplálkozási zavarokkal is szembesülhetünk.
Az emberiség táplálkozástörténetét mélyen befolyásolták és alakították az ínséges időszakok. Nem túlzás azt állítani, hogy az emberi történelmet inkább az éhínség, mint a bőség határozta meg. Az éhezés az emberi fejlődés, a városok és a társadalmi élet, a gazdaság, különösen a mezőgazdaság fejlődésének egyik mozgatórugója.
Még manapság, a 21. században is naponta szembesülünk az éhezéssel, globálisan és lokálisan is, saját városunkban, utcánkban, szűkebb környezetünkben.
Mindezt figyelembe véve, a kiállítás a jelen tényeként is tekint az éhezés problémájára. Az elmúlt években egy világjárvány, természeti katasztrófák sora, háborúk pusztítása tudatosította bennünk, hogy az élelem elosztása és elérhetősége bármikor változhat, hiányt, nélkülözést és éhezést okozva. Az éhezés egy másik aspektusa, a fiatalokat egyre gyakrabban érintő anorexia, bulémia, vagy a népbetegségként is emlegetett elhízás témája épp úgy nem hiányozhatnak a tárlatról, mint az éhségsztrájkkal, a böjttel vagy a diétával kapcsolatos történetek.
A Korgó valóság azonban nemcsak a nehézségeket tárja fel, hanem azt is megmutatja, hogyan veszi fel a harcot emberiség az éhezéssel szemben, legyen szó a humanitárius, jótékonysági segítségnyújtástól, az élelmiszerek tartósításáról, háborús receptekről, ostrom alatti élelmiszertermelésről, a burgonya jelentőségéről vagy azokról a szokásokról, amelyek az éhezéstől való ősi félelem leküzdését szolgálták.
A kiállítás hangsúlyosan Horvátországra fókuszál, de a földrajzi, történelmi és regionális hagyományok a magyarok számára is ismerősek lehetnek. A Néprajzi Múzeum gyűjteményéből választott tárgyak, történek erre számos példát hoznak, melyek közül a legszínesebb az egykori matyó közösségeket idézi meg, amelyek tagjai az éhezést is vállalták azért, hogy díszes viseletüket elkészíthessék.
MATYÓFÖLD | Magyar Krónika
A sokszínű, változatos formák egységbe simulnak. Mindez nemcsak a hímzésükre, de magukra a matyókra is igaz. Az Alföld északi részén, a Bükk lábánál meghúzódó települések lakói pedig öntudatosan őrzik is egyedülálló karakterüket.
| A Néprajzi Múzeum korábban megnyílt, éves bérlettel is látogatható kiállításai különleges párbeszédben állnak a Korgó valóság című tárlattal. Az új kiállítás egy belépőjeggyel tekinthető meg az ugyancsak az épület Hősök tere felőli oldalának első emeletén látható Sipibo-konibo. Népem portréi – David Díaz fényképei című időszaki kiállítással, amelyen a perui őslakos közösségből származó fotós magával ragadó fekete-fehér felvételei láthatóak. A múzeum mínusz második szintjének kiállítótereiben nemcsak az új gyűjteményi állandó kiállításban érdemes felfedezni a Táplálkozásgyűjtemény tárgyait, hanem a pekingi Kínai Nemzeti Múzeum Fine Dining: Az ősi Kína gasztrotörténetei, a Székelyek – Örökség-mintázatok, a Kerámiatér című kiállítások által bemutatott kutatások, az általuk közvetített történetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy összetett képünk alakulhasson ki az emberi kultúra és az étkezés kapcsolatáról. |
Kép forrása: Néprajzi Múzeum / Facebook
