Terítéken Veszprém – egy nyári fogás környékbéli alapanyagokból
Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.
Szöveg: Meszleny Zita
Fotó: Földházi Árpád
A története? A talaja? Az elhelyezkedése? Az épített öröksége? A lakói? Vajon mi határozza meg egy város karakterét? Márkusné Vörös Hajnalkával, Veszprém levéltárosával és helytörténészével beszélgettünk.
Mélyen rejlő örökség
Veszprém dimbes-dombos utcácskái helyén 230 millió éve a Tethys-óceán hullámzott. A víz élővilágának titkait az üledékes talaj őrzi. A mélyben rejlő titkok egy részét már sikerült felszínre hozni. Laczkó Dezső piarista paptanár és geológus 1899-ben a Jeruzsálem-hegyi kőfejtőben találta meg az ország egyik leghíresebb ősleletét. A kavicsfogú álteknős maradványai először innen kerültek elő, világhírnevet szerezve nemcsak a megtalálójának, de a városnak is. Nemhiába lett Veszprém egyik jelképe a hüllő. Noha az élőlény eredeti mivoltában nem lehetett túl bizalomgerjesztő, barátságosabb verziójával a város több pontján is találkozhatunk. „A szobrok és festmények célja, hogy a helyiek tudatosítsák, milyen örökség birtokában vannak, és büszkék legyenek rá” – mondja a helytörténész.
Kolostorok és kertek
A város története a Vár-hegyen és a Séd völgyében kezdődött. A veszprémvölgyi bizánci rítusú apácakolostor az ország egyik legkorábbi szerzetesi intézménye, a település legrégebbi épülete, adománylevele értékes nyelvemlék. A hagyomány úgy tartja, hogy az itt élő apácák hímezték Gizella királyné segítségével azt a miseruhát, amely később a magyar királyok koronázási palástja lett. A legenda szerint ettől nem messze, a székesegyház altemplomában, a Szent György-kápolnában tett szüzességi fogadalmat Imre herceg, száz évvel később pedig a Séd partjára emelt Margit-kápolnában, a domonkos apácák oltalmában nevelkedett Szent Margit, mielőtt a Nyulak szigetére költöztették volna. „A Kolostorok és kertek nevű sétaútvonal csodálatos emléket állít a bizánci hagyományoknak és a pezsgő szerzetesi életnek, amely nemcsak Veszprémet, hanem az egész környéket jellemezte – köti össze a múltat és a jelent Hajnalka. – A legjelentősebb magyar karthauzi monostor Városlőd közelében működött. Somlóvásárhelyen premontrei nővérek éltek. A pálosok Nagyvázsonyban, a bencések Tihanyban és Bakonybélben őrizték a hitet, éltették a klasszikus műveltséget és növelték a régió fényét.”
A királynék városa
A veszprémi püspökség és a székesegyház alapítása Szent István király nevéhez fűződik. A hagyomány szerint Gizella királyné jegyajándékként kapta a várost férjétől. Innen eredeztethető, hogy a mindenkori veszprémi püspököt illette meg a királyné megkoronázásának joga. A város tehát évszázadokig kitüntetett helyet foglalt el a hitvesek szívében, amit nem mulasztottak el értékes ajándékokkal is kifejezni. „Azt se felejtsük el, hogy a veszprémi kolostorok falai között sok rangos család szépreményű leánya nevelkedett, míg férjhez nem adták őket. Ha azonban az eltervezett mesés jövő rémtörténetbe fordult, például meghalt a férj, és a feleség hatalmi villongások kereszttüzében találta magát, menekülnie kellett, vagy épp elkergették, nemegyszer az apácáknál kapott menedéket. Valószínűleg sok lánynak a biztonságot is jelentette a királynék városaként számontartott Veszprém” – magyarázza a név eredetét a levéltáros.
Hét dombra épült?
Noha Veszprémben járva-kelve az ember úgy érzi, folyamatosan felkapaszkodik dombokra vagy lebaktat róluk, akár Budapest, akár Pápa, akár Tapolca felől közelíti meg a várost, azon kapja magát, hogy ereszkedik az út. „Ez abból adódik, hogy itt valójában nem dombok, hanem víz és szél vájta völgyek vannak. Ennek ellenére tartja magát az a hagyomány, hogy Veszprém hét dombra – a Vár-hegyre, a Benedek-hegyre, a Jeruzsálem-hegyre, a Cser-hátra, a Temető-hegyre, a Gulya-dombra és a Kálvária-dombra – épült.” Minden városrésznek megvan a saját eredettörténete. A Vár-heggyel épp szemben magasodik például a Jeruzsálem-hegy. Akár gondolhatnánk, hogy a név a zsidó kereskedőktől származik, de nem így van. Betelepítése a reformációhoz köthető. A török idők után a várba visszatérő püspök nem nézte jó szemmel a protestánsok jelenlétét, ezért kiűzte őket a város szívéből. A református családok a közeli dombra költöztek ki, és a béke reményében a mennyei Jeruzsálemre utalva keresztelték el új lakóhelyüket. „Ahány domb, annyi karakter. Mindet érdemes bejárni, már csak azért is, mert Veszprémben annyi a kikerülendő hegy, a szűk vagy épp zsákutca, hogy nem is érdemes autóval útra kelni. De az biztos, hogy annyi panorámás telek sincs máshol, mint nálunk” – ecseteli Hajnalka.
Többszívű Veszprém
Más városokkal ellentétben Veszprémnek nincs egyértelmű központja. Kétségtelen, hogy az egyik legfontosabb centrum a Vár-hegy. Az államalapítás után a jól védhető magaslaton az állami és az egyházi hatalom is koncentrálódott. A mohácsi vész után mint végvár fontos védelmi szerepet töltött be, de a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, rettegve egy újabb ellenállástól, felrobbantották az erődítményt. A csapás azonban nemcsak valaminek a végét, de egy új fejezet kezdetét is jelentette. A várat a veszprémi püspökök építtették újjá barokk stílusban, és az egyházi reprezentáció színterévé tették.
A Veszprém központja címért jogosan száll versenybe az Óváros tér is. A Kisalföld, a Bakony és a Balaton közelsége miatt a település fontos kereskedelmi központ volt. A gabona, fa, vad, gyapjú, bor és gyümölcs cseréjét heti vásárokon bonyolították le. A térre vezető kis lépcsősorokon érkező tömegeket a szecessziós házakban működő kocsmák, fogadók, kuplerájok, szabóműhelyek marasztalták. A forgatag a helyi zsidóság elhurcolásával, a közlekedés és a kereskedelem változásával, valamint az üzletek plázába költöztetésével elcsitult. A hely elvesztette funkcióját. A város ezért az utóbbi években az Európa kulturális fővárosa program segítségével számos vendéglátóhely nyitását támogatta itt. Az a cél, hogy a kissé kihalt teret újra felfedezzék maguknak a lakók, ismét életre keljen, pulzáljon.
A város másik kereskedelmi központja a mai Kossuth Lajos utca és Szent Imre tér környékét elfoglaló nagyvásártér volt. Veszprémnek ez a része a szocialista nagyravágyás martaléka lett.
Hajnalka szerint „a városszerkezet változatossága, a jól elkülönülő egyházi, közigazgatási, kereskedelmi és kulturális központ is igazolja, hogy mennyire sokoldalú és izgalmas város Veszprém. Cholnoky Jenő földrajztudós, író mondta róla, hogy nagyon jó a helyzeti energiája. Ezt érdemes minél jobban kihasználni”.
A kultúra a múlt és a jövő
Püspökség ide, kereskedelem oda, Veszprém sosem volt túl népes város. 1945-ben még csak huszonötezren lakták, a hetvenes években azonban már több mint duplaannyian, hatvanezren. A jelentős növekedés részben a nagy hatalmú Pap János ténykedésének tudható be. Az MSZMP megyei párttitkára ipari központtá akarta tenni Veszprémet. E szándék hatalmas pusztítással és építkezésekkel járt. Az itt alapított vegyipari egyetemen és a mellette létrehozott kutatóintézetekben magas színvonalú szakmai munka folyt, amely az üzemeket is vonzotta, a tanulás és a munkalehetőség pedig idecsábította a fiatal szakértelmiséget. „A nehézségek és traumák ellenére pozitívum volt, hogy friss légkör járta át a várost – magyarázza a helytörténész. – A beköltözők közül még sokan élnek, az akkori lendület máig érezteti hatását. A vegyipar ma már nem húzóágazat Veszprémben, és a kereskedelem jelentősége is megkopott. Keresi a helyét a város, ez egyértelmű. Közel van Budapest, Bécs, Győr, a Balaton, a táj pedig gyönyörű, az elhelyezkedése mellett ráadásul évezredes hagyománya is arra predesztinálja, hogy kulturális fővárosként és gasztronómiai központként megtalálhassa. Mindene megvan ehhez.”
Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.
A számtalan program mellett a tucatnyi megújult épület is üzeni az arra járónak: Veszprém komolyan veszi az Európa kulturális fővárosa szerepet.
A városlakókat faggattuk arról, milyen számukra egy tökéletes nyáresti program Veszprémben.
Évezredeket érintő csalinkázás Veszprém szűk utcáin Muszatics Péter író, filmtörténész, fesztiválkurátor vezetésével.