Fuch Jenő – igazán sosem ismerték el az eredményeit

Vívóink sikerszériája 1908-ban Londonban indult el. Ezt az osztrákoknak köszönhetjük, hiszen addig magyar vívók el sem indulhattak az olimpiákon. Aztán jött Fuchs Jenő és az első egyéni kardarany (ő összesen 4 aranyig jutott pályafutása alatt), amit utána még további 14 egyéni és 10 csapatarany követett. 1908-as diadalának értékét növeli, hogy az első hely megszerzéséhez 21 (!) győzelmet kellett elérnie. 

Fuchs életéről és pályafutásáról 2019-ben film készült, ennek előzetésében szerepel a Gerdével vívott párbaja. 

1960-ig hét olimpián diadalmaskodtak kardozóink

A magyar kardozók 1960-ig, a római versenyekig egyedülálló sorozatot mondhattak magáénak, hiszen az volt a hetedik olimpia, ahol a csapat diadalmaskodott. A római csapat tagja volt legsikeresebb kardvívónk és egyben a legtöbb aranyat szerző magyar olimpikonunk is, Gerevich Aladár. 1932 és 1960 között hat olimpián képviselte a magyar színeket, itt 7 arany (ebből 1 egyéni), 1 ezüst és 2 bronzérmet szerzett. Gerevich kivételes pályafutásáról külön cikkben is írunk. A három hatszoros olimpiai bajnokunk közt is kettő vívó van, Gerevich csapattársai, Kovács Pál és Kárpáti Rudolf. 

1952-ben Helsinkiben addig és azóta is megismételhetetlen sikert értek el, három magyar kardozó állhatott a dobogón, a legfelső fokán Kovács Pál.

Legutóbb 2021-ben a tokiói olimpián, Szilágyi Áronnak köszönhetően nyertünk kardvívásban, klasszisunk jelenleg három egyéni és egy csapatbronzéremnél tart. De ki tudja, hogy hol van még a vége? Az idei olimpián is az esélyesek között indul mind egyéniben, mind csapatban. 

Párbajtőrben 1964-ben indult el az aranyszéria

Legsikeresebb vívóink között szólnunk kell a párbajtőröző, négyszeres olimpiai bajnok és kétszeres bronzérmes Kulcsár Győzőről is. Első egyéni aranyát 1968-ban Mexikóvárosban szerezte, majd megtoldotta még kettővel Münchenben és Montréalban. Később szövetségi kapitány is volt, 2004-ben Nagy Tímeát, 2016-ban Szász Emesét segítette aranyéremhez. 

A csapat 1964 és 1972 között nem talált legyőzőkre az olimpiákon. Kulcsár mindhárom csapatban szerepelt, Nemere Zoltán, Fenyvesi Csaba és Schmitt Pál kétszer volt a győztes csapat tagja. Fenyvesi 1972-ben Münchenben egyéniben is elhozta az aranyérmet. 

Női vívóink sem maradtak le a sikerekben

Ki kell emelnünk közülük is Elek Ilona tőrvívónkat, aki először az 1936-os berlini olimpián ért fel a csúcsra, majd 12 évvel később Londonban megvédte a bajnokságát. Rejtő Ildikó tőröző az 1964-es tokiói olimpián egyéniben és csapatban is győzött. Női párbajtőrben a 2000-es évek után értünk el sikereket, Nagy Tímea Sydney után Athénban is megvédte a párbajtőr egyéniben szerzett olimpiai címét, Szász Emese pedig 2016-ban Rióban győzedelmeskedett. 

Párizsban is több aranyesélyes magyar vívó indul

Három csapatunk is ott lesz az olimpián: a férfikard és a -párbajtőr, valamint a női kardozóké, ők tavaly megnyerték a világbajnokságot. 15 versenyzővel, ráadásul minden fegyvernemben indulunk, ami utoljára a 2000-es sidney-i olimpián fordult elő. Csapatban mindhárom magyar formáció éremesélyes, de egyéniben a női és férfikardozók és a férfi-párbajtőrözőink is ott lehetnek a legjobbak között. Rajtunk, szurkolókon sem fog múlni, hogy minél több érem kerüljön a legsikeresebb magyar olimpiai sportág jelenkori képviselőinek nyakába. 

Felhasznált és ajánlott források:

• 184 magyar olimpiai arany története. Szerkesztő: Dénes Tamás. Index.hu Zrt., 2022
• Keresztényi József: Az olimpiák története – Olümpiától Moszkváig. Gondolat, Budapest, 1980 
• Bányai János: Athéntól Barcelonáig – Nyári olimpiai magazin ’92. DC Kiadó, Budapest, 1992
• Walter Umminger: A sport krónikája. Officina Nova, Budapest, 1992

Kiemelt kép: Otthonkás vívóhölgy (1958) (Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György)