„Mit tehet egy királyfi, ha a birodalomnak sárkánytűzre van szüksége? Nagyot sóhajt, és bár jobban szeret sárkányos könyveket olvasni, mint sárkányokkal bajvívni, felkerekedik, hogy megcselekedje, amit megkövetel a haza (vagy a szülői szigor). A sárkánytűzbeszerzésig azonban kalandos az út, különösen ha tündérek és boszorkányok alakítják a küldetés menetét – a meglepetésszerűen felbukkanó seregnyi sárkányról nem is beszélve” – olvashatjuk a könyv rövid leírásában.
A történet egy fiktív 12–13. századi királyságban játszódik, és olyan klasszikus népmesei szereplők alakítják, mint táltos paripák, sárkányok, boszorkányok, tündérek, királyfi és királylány. A magyar folklór, valamint mondavilág korábban sem volt idegen az egyébként fantasyíró Gaura Ágnestől, a Túlontúl című regénye például a magyar hiedelemvilágból és hagyományból építkezik. „Alapvető igényem, hogy ne pusztán az angolszász fantasyt imitáljam, hanem a magyar közönséghez közelebb álló gondolatvilágból merítsek. Rengeteg olyan mesekönyv készül mostanában, amely direktben reflektál a mindennapjainkra, de úgy gondolom, hogy nem szabad elengedni a hagyományos mesei kereteket sem. Persze utóbbiakat lehet igazítani a jelenkorhoz. Több irány is létezik, a népmesék modern tálalásában például Zalka Csenge Virág végez hatalmas munkát. Részemről azt a vonalat szeretném erősíteni, hogy egy teljesen önálló, eredeti történetet írok olyan elemekkel, amelyek kötik a gyermekeket a magyar népmesei hagyományhoz, ugyanakkor olyan szellemiséget közvetítenek, amely közelebb áll a mai kor emberéhez” – árulta el az író.
A könyvben – a népmesékhez hasonlóan – léteznek három-, illetve hétfejű sárkányok is, azonban a szerepük változó, nem feltétlenül a legyőzendő gonoszt testesítik meg. Azért kapott helyet többféle sárkány is a történetben, hogy egyértelművé váljon az olvasó vagy hallgató számára, ezek a csodálatos lények sem külsőre, sem viselkedésre nem egyformák. Minden fejezet elején található egy gyönyörű illusztráció egy elképzelt sárkánylexikonból, ezeken olyan sárkányok szerepelnek, amelyek részei a világnak, de nem aktív szereplői a történetnek, a mese univerzumában való elmélyülést segítik. Külsejük, tulajdonságaik teljesen eltérőek, ezzel is erősítve azt az üzenetet, hogy a sárkányok sokfélék lehetnek. A mesében többszörösen felborul az ismert alapállás, miszerint a jó hős legyőzi a gonosz szörnyeket, hiszen aki félelmetes, az nem feltétlenül gonosz, sőt lehet akár maga is áldozat, rabságban sínylődő teremtmény, így megérdemli, hogy empátiával forduljunk irányába.
A mesében a környezettudatos szellemiség is fontos szerepet kap. A történetben azért kell a királyfinak sárkánytüzet szereznie, mert az tovább tartja melegen a palotát. A palota fűtéséhez, a táltosok etetéséhez rengeteg fát kell kivágni, főleg, ha nincs hozzá sárkánytűz, de a történet végén azt is megtudhatjuk, hogy helyükre újakat ültetnek. A könyv igyekszik a természet megóvására is ösztönözni az olvasót a klasszikus értékek – hősiesség, barátság, bajtársiasság – átadásán felül.
A mese sokszor formabontó történetét Nagy Gyöngyvér grafikái teszik teljessé. A Digitális Legendárium vezetőjének, Hajnal Ödönnek régi álma volt, hogy készüljön a cég gondozásában egy gazdagon illusztrált mesekönyv. „Gyerekként mindig hiányoltam a mesekönyvekből a nagy méretű, részletes képeket, amelyekben el lehet veszni. Az általam ismert köteteket általában művészi igényű vonalrajzokkal látták el, amelyeket gyerekként nehéz értelmezni és értékelni. Nyilván a művész átszűrte ezeket a saját fantáziáján, felnőttes elképzelésein, de ez egy gyereknek nem feltétlenül elegendő, nekem legalábbis nem volt az. Ezért akartam egy szépen megrajzolt, gyermeki igényekre szabott mesekönyvet” – magyarázta.
Az egyébként történelmi illusztrációkkal, grafikákkal, animációkkal foglalkozó Digitális Legendárium igyekezett a fő profiljából is becsempészni egyes elemeket a Sárkánytűzküldetés lapjaira. A mesében megjelenő viseletek például tükrözik a 12–13. századi divatot, valamint a használati tárgyak is a korszakhoz illően festenek. Emellett középkori freskók parafrázisait is felfedezhetik az avatottabb szemek, de természetesen enélkül is élvezhető a történet. Egyéb apró érdekességekkel is találkozhatunk a meseregény oldalain, az egyik táltost például Szögnek hívják, ami a magyar történelemből ismert első lónév – Szent László lovát is így hívták –, valamint korabeli helységnevek is feltűnnek.
A Sárkánytűzküldetés egyszerre tradicionális és modern mese, amelyet öt-hat éves kor felett már teljességében tudnak élvezni a gyermekek. A történet mellett több mint ötven egész oldalas grafikát felvonultató kötetet azonnal beszippantja az olvasót a sárkányokkal teli középkor kicsit sem fekete-fehér világába.
Kép: Digitális Legendárium
