A térséget Keszthelyi-fennsíknek is hívják, ez a Dunántúli-középhegység nyugati kistája. A fennsíkot egyik oldalról a Balaton, másikról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence határolja. A hegység többnyire felső triászkori dolomitból áll, változatos karsztjelenségek (barlangok, töbrök, víznyelők) színesítik, terjedelmes hegyhátait pedig sok helyen vad szurdokvölgyek választják el egymástól. Két fő vonulata van Keszthely és Rezi, valamint Vállus és Vonyarcvashegy között. Mi először az utóbbit járjuk be, itt található a fennsík legmagasabb csúcsa, a Köves-tető (444 méter) is.
A Keszthelyi-fennsík tölgyeseinek, völgyeinek, csodálatos panorámapontjainak különleges hangulata van, és persze a Balaton közelsége is vonzó túracélponttá teszi ezt a környéket, ami legszebb arcát talán tavasszal mutatja nekünk.
A térséget bemutató galériánk:
A túrát Keszthely vasútállomásról indítjuk, ha több időnk van a „Balaton fővárosában” persze kihagyhatatlan célpont a Festetics-kastély, a barokk belváros és a Balaton élővilágát, régészeti, néprajzi emlékeit bemutató Balatoni Múzeum is. A parton haladva Gyenesdiásra érünk, amely régóta a környék egyik legkedveltebb üdülőfaluja. Ha itt járunk, a szőlő- és borkedvelőknek kötelező az 1644-ben épült ódon Darnay-féle boronapincét és bormúzeumot is megtekinteni.
Túránk első kaptatója a klasszicista Szent Ilona-kápolna mellett elhaladva indul, először a fenyvesek között megbújó, elképesztő hangulatú, elhagyott fehér murvabányát érintjük. Innen nem messze érhető el szép sziklakformák között a Vadlány-barlang, vagy Vadlány-lik, érdemes kitérőt tenni. A murvabányától nem messze terül el a környék legkedveltebb kirándulóközpontja, a barátságos erdők ölelésében lévő Nagy-mező kirándulóközpont, a következő állomásunk.
Itt persze egy teljes napot is eltölthetünk, minden adott hozzá, kiépített szalonnasütőhelyek, asztalok, padok, mosdó, esőbeálló, focipálya. Több túraútvonal is indul innen, erőnkhöz, kedvünkhöz és a csapathoz igazítva sokféle körtúrát tehetünk a környéken. A 231 méter magas Varsás-hegyen álló Festetics-kilátót, a nehéz, sokszor csúszós kaptató ellenére sem szabad elkerülni, az északi part egyik legszebb panorámája lesz a jutalmunk.
A kéktúrát a Hosszúszéna-réten, a Pórák-háti völgyön át, majd az Iván-háton haladva folytatjuk, következő állomásunk Vállus ősi kis faluja lesz; már az 1100-as években lakott település volt, kicsit távolabb helyezkedett el, mint most. Az 1700-as években a Festetics család birtokába került, akkoriban leginkább németek telepedtek le itt, csinos késő barokk temploma 1836-ban épült.
A falu előtt érdemes kitérőt tenni a Láztetői kilátóhoz is, innen a Keszthelyi-hegység és a Zsidi-medence tárul elénk, amíg csak a szem ellát. A településtől délkeletre vezető zöld kereszt jelzésű túraút a büdöskúti erdészházhoz vezet, ez a hegység egyik legromantikusabb és legsejtelmesebb szurdokvölgye, a Szent Miklós-völgy, az egykor bő vízű Szent Miklós-forrással és az ugyancsak a szentről elnevezett pálos kolostor és templom egykori helyével. Ez az 1400-as évek elején épült, az egykori Vállusszentmiklós falu is itt állt a forrás közelében, az épületek maradványai mára szinte teljesen eltűntek.
Vállus után a Barbacsi-erdő sétányszerű útján, szép gyertyános-tölgyesben vezet az utunk. A vidék egyik vulkáni tanúhegyéről, a Várvölgy és Lesenceistvánd közötti Kő orra bércről gyönyörű a kilátás a Tapolcai-medencére és a tanúhegyekre, itt mindenképpen érdemes letenni jó pár percre a túrabotokat és élvezni a csodaszép kilátást. Továbbhaladva a Lesenceistvánd fölötti szőlőhegyre érkezünk, a kedves helybeliek jó szívvel kínált Balaton-felvidéki borainak megkóstolását udvariatlanság és vétek is lenne kihagyni.
A szőlőhegyről elindulunk a falu felé, érintve a Mária-kápolnát, innen is tovább gyönyörködhetünk a Tapolcai-medence tanúhegyeiben. Lesenceistvánd is régi település, már az 1300-as évek elején egyházas hely volt, a tihanyi apátsághoz tartozott, a török kori elnéptelenedés után az 1690-es években magyar lakosság telepítette újra be. A honfoglalás után a Tomaj nemzetségé volt hatszáz éven át, szép barokk kastélyát a Nedeczkyek építették.
Innen átvágunk Lesencetomajra, majd a 84-es országúton át Tapolca felé vesszük az irányt, itt kissé egyhangú és térdet próbáló, a 77-es főút menti gyaloglás következik kilométereken át, egészen végállomásunkig, Tapolca vasútállomásig. A város a Balaton-felvidék kis ékszerdoboza, a mediterrán hangulatú Malom-tó, a barokk Fő tér, a Tapolcai-tavasbarlang mindenképpen hosszabb időtöltésre sarkallhat minket a kisvárosban. A tavasbarlang érdekessége, hogy 1902-ben kútásás közben fedezték fel a jelenleg 2,5 kilométer hosszú járatrendszert, ahol interaktív látogatóközpont is várja az érdeklődőket, meglátogatása igazi családi program.
5 + 1 különleges program és túrahely a környéken
1. Vonyarcvashegy, Kálvária
Megéri a kaptató leküzdése a fénykeresztig és a Szűz Mária-szentélyig, ahonnan a Vas-hegyen, 225 méter magasságban büszkén álló Kitaibel Pál-kilátó is túracélpont. Menjünk át a Szent Mihály-dombra, hazánk egyetlen halászkápolnájához, a Szent Mihály fogadalmi halászkápolnához, amely kiváló naplementéző hely. A műemléki védelem alatt álló templom elnevezése egy 18. századi halászhistóriából ered. A Balaton környéki falvak megélhetését télen a jéghalászat biztosította. A legenda szerint 1739-ben 46 halász kiment a jégre halászni, közben vihar támadt, és hat halászt elragadott a jeges áradat. A megmenekülő halászok egy jégtáblán összekapaszkodva imádkoztak. Isten segedelmével az áradat a bajba jutott embereket a domb lábához sodorta. Partra érkezésük helyén Szent Mihály arkangyal tiszteletére hamarosan kápolnát emeltek.
2. Pele apó ösvénye
Balatongyörök és Balatonederics között több rövidebb és hosszabb körútból álló 8,5 kilométer hosszú, 38 állomásból álló ösvény várja a gyerekeket. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről, az Afrika Múzeumtól, a Szépkilátótól, Balatonedericsről, a Csodabogyós-barlang bázisépületétől, és Balatongyörök erdészeti pihenőtől is megközelíthető.
3. Büdöskúti arborétum és pihenő
A hegység központi helyén, turistautak kereszteződésében található. A kialakított erdészeti arborétum telepítését 1937-ben Horváth Károly erdőmérnök kezdte el. A pihenőhely asztalokkal, padokkal, ismertetőtáblával és egy esőbeállóval is rendelkezik, közelében található a büdöskúti erdészház, valamint a Büdöskúti- és a Szent Miklós-forrás is. Innen nem messze található a hegység legmagasabb pontja, a 444 méteres Köves-tető.
4. Balatonederics, Afrika-kiállítás és szafaripark
Az Afrika Múzeumot a neves Afrika-vadász, Nagy Endre hozta létre, a mellette lévő szafariparkban afrikai állatok, köztük teve, bivaly, zebra látható természetes környezetben.
5. Balatöngyörök, Batsányi-kilátó
A Szépkilátó parkolójából indul a túránk, nagy részét fenyőerdőben, dolomitos, meredek ösvényeken tesszük meg, előbb fel a Garga-hegyen lévő Bél Mátyás-kilátóhoz, majd a Pap-hegyen, 299 méteren álló Batsányi-kilátóhoz, ahonnan az északi part egyik legcsodálatosabb panorámája lesz a jutalmunk.
+ 1. Csodabogyós-barlang
A Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország kilencedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. Túravezetővel, előzetes jelentkezés után járható be a cseppkövekkel tarkított barlangi csodavilág.
| A Keszthelyi-fennsík flórája és faunája Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján arról olvashatunk, hogy e vidék élővilága változatos, a szubmediterrán sztyepplejtőktől kezdve a zárt tölgyeseken és bükkösökön át a jégkori maradványokat őrző hideg szurdokvölgyekig sok élőhelytípus megtalálható. Országosan is ritka, különleges reliktumtársulás az elegyes karszterdő, ebben a száraz, meleg termőhelyek fája, a virágos kőris és a hűvös, üde helyeket kedvelő bükk elegyedik egymással. Közel nyolcvan védett, fokozottan védett növényfaja ismert, például a nősziromfélék, orchideák (köztük az adriai sallangvirág, a légybangó, a gérbics), árvalányhajak, kökörcsinek, körtikék, szegfűfélék. Évtizedekkel ezelőtt a fajgazdag dolomitkopárokon és a karsztbokorerdők helyén fekete fenyőt telepítettek. Állatvilága, különösen a gerinctelen fauna ma is gazdag, sok olyan bogárfaj élőhelye, ami országosan is ritka, a láncos futrinka, a lapos kékfutrinka, a kis szarvasbogár és hazánk legnagyobb pattanóbogara is itt él. A madarak közül gyakori a léprigó, az egerészölyv, a szerencsés túrázó akár darázsölyvet is megfigyelhet. |
Források:
Országos Kéktúra; Kéktúra II. turistakalauz, Cartographia, Bp., 2016; bfnp.hu
