Keresés
Close this search box.

0036mark falra keni a nosztalgiát

Szöveg: Kéri Gáspár
Fotó: Máth Kristóf, Muray Gábor

Klasszikus magyar és amerikai rajzfilmfigurák jelennek meg a budapesti utcák falaira kiragasztott paste-up graffitiken, amelyeket a máig névtelenségbe burkolózó street art alkotó, 0036mark készít a múlt évtized vége óta.

Idén már négy éve lesz annak, hogy a hirtelen beköszöntő októberi hidegben cidrizve vártuk a bebocsátást az Örkény-stúdió Asbóth utcai bejáratánál. Amíg az Andromakhé előadására hangolódtunk az egyre növekvő sorban, néhány méterre tőlünk feltűnt a mára AntallTales néven elhíresült falragasz, mely az első szabadon választott miniszterelnököt ábrázolta a Kacsamesék főhőseinek társaságában. 1993. december 12. kora estéjére repített vissza a kompozíció, abba a gyászos pillanatba, amikor a Kacsameséket megszakítva bejelentették Antall József halálát. Vakuemlékként nevesítik ma már ezt a meghatározó pillanatot, melynek az irodalma sem elhanyagolható. A mai negyvenesek tudatába ugyanis annyira beleégett ez az este, hogy máig kohéziós erővel bír számukra. A kilencvenes évek Magyarországa elképzelhetetlen e momentum felidézése nélkül, bár e sorok írója akkor már Jim Jarmusch, David Lynch és Lars von Trier filmjein, a Nap-nap fesztiválon és a Diákszigeten pallérozta magát.

A street art művész 0036mark ügyesen bánik a nosztalgiafaktorral, hiszen a félmúltat összeköti a mával, áthidalva a generációs szakadékok jelentős részét. Így történhet meg, hogy busók alakjai keverednek Star Wars-figurák társaságába, MZ/X a Daft Punk tagjaival dj-zik, vagy az ugyancsak Mézga-szereplő Kriszta Mia Wallace pozitúrájában tetszeleg, mozgásba hozva a Tarantino-univerzumot is. Ugyanígy találkozhatunk a legváltozatosabb helyzetekben a kockásfülű nyúl, Pityke őrmester, Pom Pom és Picur alakjával vagy éppen a Macskafogó, a Vízipók-csodapók, a Kengyelfutó gyalogkakukk és a Vuk hőseivel. Nyilvánvaló nosztalgia és kortárs utalások szintézise jellemzi tehát 0036mark házfalakra, lerobbant telefonfülkékre, elrozsdált ajtókra, valamint tűzcsapok, bankautomaták és villamos elosztók közvetlen szomszédságába elhelyezett paste-up graffitijeit. A szándék pedig ugyanaz, mint ami Pompeii ókori falfirkái óta ismerős lehet: közölni a várossal, a világgal a gondolatainkat és az érzéseinket.

Vizuális műfajként a 20. század második felétől, a New York-i street art színtér kialakulása óta beszélhetünk utcai művészetről; néhány év leforgása alatt meghódította a nyugati világot, majd a rendszerváltozás után az euró­pai posztszocialista országokat is. A street art az utcai környezetben való alkotói kifejezés egyik legizgalmasabb formája. A műfaj átfogja az olyan technikákat és stílusokat, mint a graffiti, a festészet, a mozaik és a stencil. Ezek a művészeti alkotások szembeötlők és gyakorta provokatívak, de céljuk nem pusztán a figyelemfelkeltés vagy a vandalizmus, hanem a környezet megváltoztatása és a gondolkodásra ösztönzés. Az utcai művészet hagyományosan a lázadás, a társadalmi üzenetek közvetítése vagy a politikai kifejezés eszköze volt, azonban ma már sokkal többet jelent ennél. A street art gyakran városfejlesztési kezdeményezésekben, helyi közösségek összetartásában vagy a kulturális örökség megőrzésében is szerepet játszik, sőt egyesek szerint az utcai környezet demokratizálásának egy formája. Mivel a városi tér mindenkié, a street art lehetőséget ad bárkinek, hogy másokkal megossza hangját és kifejezőerejét.

Az utcai művészetnek azonban megvannak a maga kihívásai és vitás kérdései. Sokan vandalizmusként tekintenek rá, ezért számos hatóság próbálja megfékezni vagy tiltani a graffitizést és a street art tevékenységet. Mások viszont úgy vélik, hogy ezek a művészeti megmozdulások gazdagítják a városi környezetet, és meg kellene találni az egyensúlyt az alkotói szabadság és a közösség érdekei között. Valójában 0036mark is ezen az úton jár: a tiszta falakat és rendezett városi környezetet érinthetetlennek tartja, rongálásnak vél bármilyen beavatkozást ilyen felületeken. Mindemellett az utcai művészet egy izgalmas és folyamatosan fejlődő terület, amely gondolkodásra és párbeszédre ösztönző kérdéseket vet fel a művészetről, a városi környezetről és a közösségek identitásáról. Ahogyan a városok, úgy a kultúrák is állandóan változnak, és velük változnak ezek a kreatív megnyilvánulások is, mindig új inspirációs formákkal és üzenetekkel gazdagítva a közösségeket. 0036mark paste-up graffitijei ugyanezt teszik jelenünkben: inspirálnak, emlékeznek és emlékeztetnek – nem utolsósorban pedig tartalmas élményekkel gazdagítanak.

Busók alakjai keverednek Star Wars-figurák társaságába, MZ/X a Daft Punk tagjaival dj-zik, vagy az ugyancsak Mézga-szereplő Kriszta Mia Wallace pozitúrájában tetszeleg

Hasonló tartalmak

Alkossunk digitális házirendet – pszichológus szakértő a diákok kütyüfüggéséről

Közhely, hogy mi a játszótéren nőttünk fel, a gyerekeink pedig már az idejük jó részét a digitális dzsungelben töltik. Lehet ezen sopánkodni, de felesleges. Sokkal inkább az a kérdés, rá tudunk-e találni közösen azokra az ösvényekre, amelyeken még kényelmesen esik a járás. A hogyanról Tóth Dániel pszichológust, a digitális nevelés szakértőjét kérdeztük.

Mindenkinek érdeke, hogy több férfi tanítson

Magyarországon a bölcsődei és óvodai pedagógusok között csupán 0,6 százalék a férfiak aránya, az általános iskolákban a tanárok 15, a középiskolában pedig 33 százaléka férfi egy 2021-es kutatás szerint. Hogyan alakult ki ez a helyzet, és miért van negatív hatással tanárokra, diákokra egyaránt? Mit lehetne tenni a tanári karok nemi kiegyenlítéséért? Németh Szilvia oktatáskutatót, szociológust, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Ő volt a magyar Paganini a háborús Berlinben

Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.

Szívet cserél, aki hazát cserél?

1987-ben Ceaușescu Romániájából Isztambulon át Németországba emigrált Hajdú Farkas-Zoltán író. Lapunkban megjelent szövegében döntése körülményeit idézi fel.

Miért nem kíváncsiak egymásra a művészek?

Mindenki elvan a maga világában, Kukorelly Endre joggal mondja, hogy nincs ez így jól. Új könyve egyfajta manifesztum, a bizonyítéka annak, hogy ő bizony kíváncsi arra, mi történik például a képzőművészetben.

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.

Adatvédelmi beállítások elmentve!
Adatvédelmi beállítások

Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.


A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga

A Facebook segítségével nyomon követjük a kapcsolatokat a közösségi médiával.
  • _fbp

A weboldalunk fejlesztése érdekében nyomon követjük a felhasználói adatokat.
  • _ga
  • _ga_M1TCWC2EWM

Összes tiltása
Összes engedélyezése

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!