
Emlékezetes hajlék – Petőfi Sándor szülővárosában jártunk
A nap, amikor nyomkeresésre indultunk, de Petőfi nyomainál valami jóval többet találtunk Kiskőrösön.
A város, ahol Petőfivel köszöntik az újévet. A kínai műfordító, akit magával ragadott a költő bátorsága. A költő és polonista, aki Bemre és katonáira tette fel az életét. A közösség, amelynek tagjai a nemzeti emlékhelyek őrzéséért vívják ma csatáikat. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszméje ma is élő, hétköznapi és ünnepi valóság.
Szöveg: Meszleny Zita
Fotó: Földházi Árpád

A nap, amikor nyomkeresésre indultunk, de Petőfi nyomainál valami jóval többet találtunk Kiskőrösön.

Bármilyen hihetetlennek hangzik is, Kína és Magyarország közt az egyik legfőbb kapocs Petőfi Sándor. A keleti ország középiskoláiban például tananyag a Szabadság, szerelem! című vers. A költő népszerűségének okairól kínai fordítójával, Li Zhen Árpáddal beszélgettünk.

Terék Anna lírája a Háttal a napnak című kötetben a kollektív traumától az egyéni trauma feldolgozása felé mozdult.

Hunyd be a szemed, és képzelj magad köré egy százhetvenhét évvel ezelőtti napot. Hidd el, nem lesz nehéz. Ráadásul a jelenvaló valóság is a segítségedre lesz, az utcák, a házak. Hiszen ugyanez a város, ugyanez a nép, ugyanez a történelem.

Egy sorsdöntő stratégiai játék a kilencvenes évekből, melyben a szabadságharc végkimenetele csak a monitor előtt ülő gyereken múlik.

A Budai 2. Honvédzászlóalj hagyományőrző katonái Budakeszin emlékeztek meg a piski csatáról. Díszsortűz, ágyúdörgés és dobpergés a szabadságharc emlékére.

Ha elvész a híd, elvész Erdély is – mondta Piskinél Bem József. A hadvezér egyik legnagyobb ismerőjét, a lengyel–magyar barátság letéteményesét pedig így jellemezik kollégái: Kovács István a Budapestet Krakkóval összekötő híd neve. A költő-író-történésszel beszélgettünk.