Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
Fotó: Földházi Árpád, Muray Gábor
Ez Pest megye legszebb panorámája – mutat körbe Szilicsány Árpád, a Matyi Kultúrbisztró vezetője a zsámbéki szőlőhegy tetejéről, és ezzel a kijelentéssel csak egyetérteni lehet. Nemcsak a teljes Zsámbéki-medence tárul elénk, hanem a tizenharmadik századi romtemplom égbe törő tornyait is látjuk a teraszról. A megújult Matyi kulturális rendezvényeire, fesztiváljaira az ország minden pontjáról érkeznek a vendégek.
Első látásra szerelem volt a hely?
Amikor először léptem fel a teraszra, és lenéztem a Zsámbéki-medencére, rögtön tudtam, hogy ez az a hely, amit addig kerestem. Egyedülállók az adottságai, az étterem a Nyakas-hegy lábánál van, rengeteg kiránduló jár erre, szemben pedig az 1700-as években épült premontrei kolostor és bazilika romja.
Zsámbékról származik, vagy később ragadta magával a környék?
Tíz évig dolgoztam Budapesten a turizmus-vendéglátásban, a Szent István-bazilika mellett vezettem egy éttermet. Szervezett turistacsoportokat fogadtunk magyaros ételekkel és programmal. Igazi mókuskerék volt, és egy idő után vágytam a vidéki levegőre, életre. Gyökeresen más vendéglátást és programokat akartam létrehozni – így kerültem Zsámbékra.
Mit jelent a gyökeresen más?
Jó közösség a cél, nem a minél nagyobb tömeg. Az éttermet körülvevő hatalmas terület lehetővé tette, hogy felhúzzunk egy nagy, hatszor négy méteres színpadot, ahova olyan jazz-, blues-, alternatív, underground együtteseket hívunk meg fellépőnek, mint a Herczku Ági és a Banda, a Cimbaliband, a Szaloky Group, a Hendrix Underground Experience. Vannak fesztiváljaink, kulturális programjaink a színi világból érkező előadóművészekkel, és táncházaink is. Legutóbb rábaközi bált szerveztünk.
Máshogy kell működtetni egy ilyen helyet, mint a futószalagon érkező turistákra szabott éttermet?
A turizmusban talán jobban kell követni a trendeket, a Matyi pedig terepet adhat a kultúra sokszínűségének, a kortárs és hagyományos művészeti formák – zenekarok, előadók, színi fellépők, tánc, egyéb művészetek – változatosságának. Nem biztos, hogy üzletileg a kultúra a legjobb választás, viszont rengeteg örömet szerez.
Nyitottak a fiatalok is a hagyományőrző programokra?
Igen. Én is meglepődtem, hogy a táncházak a legnépszerűbb programjaink között vannak. Úgy látom, ezekben az eseményekben sokkal nagyobb erő van, mint a koncertekben. De az alternatív, underground világ is óriási közösségteremtő erővel bír. Egy bluesfesztiválon részt vevő öt-hatszáz fő úgy néz ki, mint egy baráti társaság vagy egy család, mindenki ismer mindenkit.
Honnan jött az ötlet, hogy fesztivált szervezzenek a zsámbéki szőlőhegyen?
Ahhoz képest, hogy Zsámbék kicsi – nagyjából hatezren lakják –, rendkívül nagy kulturális erő rejlik a városban. Az önkormányzat kezdeményezésére jött létre a Zsámbéki-medence Idegenforgalmi Egyesület, amely a nagyszabású eseményekbe bevonja a helyi vendéglátóhelyeket is. Mi ebbe a vérkeringésbe kapcsolódtunk be. Részt veszünk többek között a Sambucus fesztiválon, a Fékomadta hagyományőrző farsangi fesztiválon és a Zsámbéki blues pikniken.
A Matyi Kultúrbisztró nevet olvasva hamar felvetődik a vendégben A kérdés, hogy ha nem a tulajdonos, akkor ki az a Matyi.
Matyi bácsié volt ez a terület. Szőlőt termesztett, borospincéje volt, a saját borát kínálta gulyáslevessel az erre járó turistáknak. Olyan jól ment a bolt, hogy megépítette az éttermet, amelynek a Mátyás borozó nevet adta – de mindenki Matyinak hívta. Matyi bácsi sajnos már nem él, több mint két évtized telt el, hogy nem ő vezeti az éttermet, ez idő alatt nem volt igazi gazdája a helynek. Én 2019-ben nyitottam ki, megtartva az eredeti nevet, de hozzácsapva a Kultúrbisztró utótagot.
Milyen missziót takar az utótag?
A fogyasztáson túl célunk a többgenerációs kultúra megteremtése. Nagyon érdekes volt például a Süsü, a sárkány előadása a kertünkben. A mai negyvenesek ezen nőttek fel, hozták a gyermekeiket, a mai nagymamák gyerekei ezen nőttek fel, ők pedig hozták az unokáikat. Rengeteg embert vonzott az ikonikus Süsü.
Hamar birtokba vették a zsámbékiak a régi-új helyet?
2020-ban beleszaladtunk a covidjárványba. Azon a nyáron létszámkorlátozásokkal, de rengeteg koncertet szervezhettünk, és megtarthattuk a bluesfesztivált is. Év végén viszont megint zárni kellett, és 2021-ben ez megismétlődött. Tavaly nyáron ismét pörögtek a koncertek, volt, amikor három zenekar lépett fel egymás után a kertünkben.
Kikből áll a Matyi közönsége?
Sok olyan zenekar és művész lép fel nálunk, amelynek és akinek saját közönsége van. Zsámbékról és a környékéről is érkeznek vendégeink, de nagyon sokan Budapestről, illetve az ország távolabbi részeiről jönnek. Egyre nagyobb híre megy az itteni vibráló kulturális életnek. Csak hogy néhány példát említsek, június rögtön a Zsámbéki pünkösdi fesztivállal kezdődik, majd indul a sokéves múltra visszatekintő nyári színház, eközben a művelődési ház és az idegenforgalmi egyesület is rengeteg eseményt szervez. Nagykovácsiban lakom, amelynek lélekszáma sokkal nagyobb, mint Zsámbéké, itt mégis jóval sokszínűbbek a lehetőségek.
Mi lehet ennek az oka?
Szeretek ott lakni, de Nagykovácsi alvótelepülés, ahonnan az emberek Budapestre járnak dolgozni, és miután hazamennek, pihenni vágynak. Zsámbék gyönyörű fekvésű, és gazdag műemlékekben, a kulturális örökség kulcsfontosságú eleme az itteniek identitásának és a turizmusnak. A helyiek felismerték, hogy a kultúrát nem csak a múzeumok és az emlékművek jelentik. Ezek a helyek akkor tudják betölteni az igazi szerepüket, ha élő térré válnak, ahol az emberek találkozhatnak, ha közösség épülhet köréjük.
A Szőnyi-ház mögötti dombokon, elhagyatott gyerektábor faházai között termetes téglaépítmény áll. Egy hattagú művészcsapat, a CriminalCraft által épített fatüzelésű kerámiaégető kemence, melynek gyomrából megismételhetetlen, a természeti erők által mintázott tárgyak kerülnek ki.
Szőnyi Istvánnak a hegyoldalra meredeken felfutó zebegényi kertjét bárki bejárhatja, aki betér az emlékmúzeum udvarába. A lépcsőn fölfelé kaptató látogató jól teszi, ha időről időre megáll a lombokon átszűrődő napfényben, és engedi, hogy a képzelet játéka visszarepítse az 1930-as évekbe, amikor a fiatal, de már beérkezett Szőnyi állt ugyanitt, hogy összehunyorított szemmel ráleljen a tájnak arra a képkivágására, amelyet majd festménnyé lényegíthet át.
Meghallja és szóra bírja a fát, a legnagyobb békességben viaskodik a hangszerekkel, leginkább azonban önmagán dolgozik zebegényi műhelyében Lakatos László hegedűkészítő. A patakparti ház kis szobáját a hangszereken, a szerszámokon, a barokk zenén és a faillaton túl elsősorban béke tölti meg.
A település és környéke tökéletes célpont az egynapos kirándulásra, gyors kiszakadásra vágyóknak, de épp ennyire alkalmas helyszín a nyugodt elvonuláshoz, a csillagtúrázós kikapcsolódáshoz és a bekuckózós hosszú hétvégéhez is.
Földnyelv a vízben. Állandóság a változásban. Ritmus a forgatagban. Tiszta szólam a zajban. Megtartó erő a csöndben. A tihanyi bencés monostor hegyre épült városként magasodik a félszigeten. Két égbe törő tornya nem csak a Balaton partján élőknek viszonyítási pont. Három szerzetes vallomása.
A múltat és a jelent, a hagyományt és a modernt úgy fonja egységbe, ahogy szövőszékén a szivárvány minden színét harmóniába rendezi. Raab Rózsa gobelintervező-kilimszövő mesterből árad az egyensúly. Érezni, hogy minden értelemben a helyén van. Itt, Zebegényben, a hivatásában, hegedűkészítő férje mellett.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
