Kezdjük az origónál, ahol a város megszületett, a mai II. János Pál pápa téren. A belváros legmagasabb pontján, a Sárrét mocsarai által körbeölelt szigeten állt egykor Árpád fejedelmi központja. Néhány évtizeddel később pedig a Géza alapította temetkezőkápolna a fejedelmi palotával és várral. Itt találjuk most a Szent István-székesegyházat, kapuja előtt az előbb említett első templomunk alaprajzával. A székesegyházat IV. Béla alapította, itt is koronázták meg. A ma kéttornyú, méltóságteljes, barokk stílusú épület altemplomában az egyik legsikeresebb Árpád-házi uralkodónknak, III. Bélának és feleségének vörös mészkő koporsóit nézhetjük meg. A téren, a katedrális mellett áll a gótikus Szent Anna-kápolna, amely az egyetlen eredeti állapotában megmaradt középkori épülete a városnak. Mátyás király idején építtette egy gazdag helyi polgár. Érdekessége, hogy a török időkben dzsámiként használták, és a mai napig látható a tetején a félhold a kereszttel együtt.

Séta Székesfehérváron, Szent Anna-kápolna. Fotó: Magyar Krónika / Németh Ildikó

A koronázóváros emlékei

A közeli szépséges, középkori hangulatú és szerkezetű Megyeháza utcában, a 7. szám alatti barokk épület helyén állt Géza említett palotája. Ennek helyére építtette István azt az első királyi várat, amelynek neve Feheruuaru, ez az elnevezés tűnt fel később a tihanyi alapítólevélben is. IV. Béla idején bontották el és épült fel az új királyi vár és palota az Országzászló tér környékén. A Városház téren lévő Szent Imre-templom helyén pedig I. István királyi palotája állt, a hagyomány szerint ott született Imre herceg.

Innen egy perc séta Magyarország egyik kultikus történelmi helye, amely Középkori Romkert néven egyike nemzeti emlékhelyeinknek. Itt állt a középkori Magyarország legjelentősebb épülete a királyi trónnal, az István király alapította Nagyboldogasszony-bazilika. Itt volt századokon át a királyi kincstár és levéltár, itt őrizték a koronázási ékszereket és tartották a törvénylátó napokat is. Századokon át itt helyezték a koronát az uralkodók fejére, összesen harmincnyolc alkalommal, Orseolo Pétertől I. Ferdinándig. És sokak ezt választották temetkezési helyüknek is. Tizenöt koronás főtől vettek itt búcsút, köztük Szent Istvántól, Nagy Lajostól és Hunyadi Mátyástól is. A Mátyás halálának ötszázadik évfordulójára készült Melocco-emlékmű a Fő utca vége felé csodálható meg.

Séta Székesfehérváron, a Romkert. Fotó: Magyar Krónika / Németh Ildikó

„Városok városa” – a jelző Hóman Bálint történésztől, vallás- és közoktatási minisztertől származik, aki sok éven át Székesfehérvár képviselője volt. Csitáry G. Emil polgármester mellett neki is sokat köszönhet a múlt század harmincas éveiben újabb virágkorát élő település. A jelzőt feltétlenül megérdemli az egykori koronázóváros, amely a középkori magyar királyság világi és szakrális székhelye volt.

A Fő utcában találjuk Székesfehérvár legrégebben álló házát, a Goldziher-házat, amely az 1200-as évek második felében épült, többször átalakították, de a középkori homlokzatrész felső ablaksora így is évszázadokkal repít vissza az időben. A ház előtt ráadásul láthatjuk a középkori város több mint hatvan centiméterrel mélyebb utcaszintjét is.

A második honalapítónk erődítésének részeként megerősített várfalak kacskaringóztak végig a mai belváros körül. A középkori falakat az 1700-as években lebontották, helyükre támfalak épültek. Ebből kapunk ízelítőt a buszállomástól és a Palotai kapu helyétől nem messze elterülő Várfal parkban, házakba és kerítésükbe ágyazva. A hangulatos Prohászka ligetben is látható egy száz méter körüli, helyreállított kváderköves középkori várfalszakasz. Középkori emlékeket bejáró kalandozásunk alkalmával a belvárost elhagyva mindenképpen keressük fel az Aranybulla-emlékművet is a Csúcsos-hegyen. A csodás panorámát kínáló helyen hirdették ki 1222-ben hazánk első alkotmányát.

Itt tehet virtuális sétát Székesfehérváron:

Török kor, barokk kor, reformkor

A török hódításra és a város 1543-as elfoglalására emlékeztet minket a hősi halált halt várkapitány, Varkocs György szobra. Az alkotás a Várkapu utcában áll, az egykori Budai kapu közelében, ahol életét vesztette. Itt érkeztek be a koronázótemplomba századokon keresztül a királyaink is.

A török kor leglátványosabb mementója a Liszt Ferenc utcából nyíló Török udvar, ahol a fürdő feltárt maradványait pillanthatjuk meg. Amikor az egykori Alba Regia İstolni Belgrad néven volt ismert, a székesegyház Szulejmán szultán dzsámijaként működött. A mai Jókai utcában a falból kimeredő ágyú is ebből a korszakból való, a háremet védte a szemközti janicsárlaktanya harcosaitól.

Séta Székesfehérváron, a Török-udvar. Fotó: Magyar Krónika / Németh Ildikó

A település 1688-ban, 145 évnyi török uralom után szabadult fel. A mai belváros jellegzetes, macskaköves, kacskaringós utcái az ezt követő időben, a középkori és török kori épületek eltűnésével jöttek létre. A középkori falakból emelt barokk, rokokó és copf házak jellegzetes kiugró pletykaerkélyekkel és kapuzatokkal, a sok-sok templom és más középületek mind ebből az időszakból valók.

Séta Székesfehérváron. Fotó: Magyar Krónika / Németh Ildikó

Fehérvár központja, a Városház tér az ország egyik legszebb barokk tere. A mai városháza egy része már az 1700-as évek eleje óta a helyi vezetőtestületeké, később kapcsolták hozzá függőfolyosóval a copf stílusú Zichy-palota tömbjeit. Az épületben láthatjuk a város festőóriásának, Aba-Novák Vilmosnak a faliképeit, amely előtt a Szent Korona, az országalma és a koronázási kard hiteles másolata tekinthető meg. Az épület előtt áll a város egyik szimbóluma, Ohmann Béla alkotása, a Fehérvári jog, amelyet mindenki csak Országalmaként ismer. A vörösmárvány díszkúton lévő latin felirat arra a történelmi tényre utal, hogy Székesfehérvár elsőként kapott városi jogokat.

Séta Székesfehérváron, a főtér. Fotó: Magyar Krónika / Németh Ildikó

A közelben lévő püspöki palota épületkomplexuma uralja a városmag keleti részét, az ország egyik legtekintélyesebb copf stílusú épületének könyvtárában középkori kódexeket és ritka ősnyomtatványokat őriznek. Kicsit távolabb a főtértől a belváros déli csücskébe is érdemes elsétálni. Az egykori városfal formáját követő Szent István téren első királyunk bronzszobra méltóságteljesen uralja a teret 1938 óta, mögötte szintén tekintélyes, kétszáz éves platánfával.

A Fő utcán találjuk a barokk ciszterci templomot csodálatos mennyezetképeivel és egyedülálló sekrestyéjével. A közeli Ady utcában áll, egyelőre renoválás előtti állapotban, az egykori Fekete Sas szálló, amely a 1848-as forradalom helyi központjaként vált ismertté. Zárjuk ezt a sétánkat a magyar színjátszás történetének kiemelkedő emlékével, a Vörösmarty Színházzal, amelyet 1874-ben alapítottak.

Felfedeznivalók családoknak

Amennyiben természetközeli programokat szeretnénk gyermekekkel, kezdjük a Sóstó Látogatóközpontban. Az épület interaktív kiállításai és foglalkozásai mellett szakemberek vezetésével egész évben izgalmas stadion- és ökotúrákon vehetünk részt, ez utóbbin egy nyolc kilométeres tanösvényen fedezve fel a terület gazdag élővilágát. A szomszédos Sóstó Vadvédelmi Központot a vadvasárnapi programokon kereshetjük fel.

Családoknak kihagyhatatlan a belváros szívében, a Hiemer-házban található Hetedhét Játékmúzeum régi játékaival és babaszobáival. Itt nézhetjük meg Réber László kiállítását is, akinek rajzai mindenkinek ismerősek lesznek, hiszen a hatvanas évektől ő illusztrálta Janikovszky Éva és Lázár Ervin mesekönyveit.

Séta Székesfehérváron, a Hiemer-ház. Fotó: Magyar Krónika / Németh Ildikó

Ha több napot töltünk Fehérváron, a Csónakázó-tó és a Rózsaliget szomszédságában található Koronás park egyedi hangulatú történelmi játszóparkja is bakancslistás hely. No és persze az öreghegyi Bory-vár, amely Székesfehérvár egyik ikonikus helye lett az elmúlt évtizedekben, bekerült a Guinness-rekordok könyvébe is.

A Városház térről indulva a hangulatos kis Hősök terét érintve érünk el Kovács Jenő egykori órásmester múzeumába és az Órajátékhoz. A varázslatos toronyban kétóránként jelennek meg a magyar királyok és szentek alakjai, hasonlóan a prágai Orloj apostolaihoz. A szecesszió helyi remeke, a közeli Árpád fürdő kívülről és belülről is lebilincselő, mozaikos, stukkós török- és pezsgőfürdőjében a múlt századelő eleganciája válik jelen idejűvé.

Séta Székesfehérváron, az órajáték. Fotó: Magyar Krónika / Németh Ildikó

A fehérváriak és a turisták egyik kedvenc szelfizőhelye Kati néni szobra a Liszt Ferenc utcában, a bájos Lépcső utcánál. A múlt században a régi nagy piac ismert és közkedvelt volt, aki a szobron is ábrázolt kis kocsijával hozta a piacra a finom falatokat, a négy részre vágott, ropogósra sült libát. Az utóbbi idő másik közkedvelt szobra egy unikális műremek, a város egyik kedvelt antikváriumának közelében, az itáliai hangulatú Vasvári utca fölött, a városháza mellett dróton lebegő Mujkó bohóc alakja. Mindkét szobor Kocsis Balázs alkotása.

Az egykori rác iparosok és kézművesek lakta Rác utcai, Europa Nostra-díjas Palotavárosi Skanzen különleges látnivalója Székesfehérvárnak. Kicsiny szerb ortodox temploma, több száz éves épületei és utcaképe a panelek tövében érdekes színfolt egy olyan korszakból, amely a szocializmusban sajnos nagyrészt eltűnt a városból.