Regéczy-Béres Melinda, a Béres Gyógyszergyár kommunikációs igazgatójának napi jegyzete hangzott el a Kossuth Rádió reggeli műsorában, a Jó reggelt, Magyarország!-ban.
A cégvezető a profitorientáltság és a társadalmi, valamint környezeti felelősségválalás összeegyeztethetőségéről beszélt a műsorban. Kiemelte, hogy Ferenc pápa is bírálta a fogyasztói szemléletet, a környezet kizsákmányolását, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek elhatalmasodását.
A kommunikációs igazgató saját magának is gyakorta felteszi a kérdéseket: hogyan lehet összeegyeztetni a gazdasági életben az állandó növekedés kényszerűségét a fenntarthatóság iránti felelősség érzésével, a döntéseknél valóban csak a profit számít vagy van a vállalati működésnek más célja is?
Regéczy-Béres Melinda a megoldást az emberközpontú gazdasági elméletben látja, amely átfedésben van a katolikus társadalmi tanítással is. Ez egy olyan megközelítés, amely belső iránytűként szolgálhat a vezetők számára – hangsúlyozta.
„Eszerint a gazdasági rendszer nem önmagáért, hanem az ember szolgálatáért van, középpontjában az ember méltósága, közösségi kapcsolatai és teljes körű fejlődése áll. A profit nem lehet fontosabb, mint az ember” – fejtette ki.
Felelevenítette az idős Dr. Béres József által megfogalmazott válallati hitvallást: „A gondolat legyen jó és igaz: a természettel harmóniában tégy az Ember érdekében, gyógyíts anélkül, hogy ártanál, társadalmi és nemzeti felelősségtudattal, szorgalommal bizonyítsd igazad, munkád erkölcsi és anyagi hasznosságát.”
Kapcsolódó interjúnk Regéczy-Béres Melindával:
Értékes cseppek, cseppbe zárt értékek – látogatás a Béres Szőlőbirtokon | Magyar Krónika
Város vagy vidék? Család vagy karrier? Kapott vagy választott út? Regéczy-Béres Melinda a Béres Csepp feltalálójának unokájaként és a szülei által alapított erdőbényei szőlőbirtok igazgatójaként szembesült ezekkel a dilemmákkal. Öröklött kérdésekről és saját válaszokról beszélgettünk vele az épp húszéves borászat teraszán
Végül elmondta, szerinte a társadalmi felelősségvállalás a következőekkel kezdődik: jó célokért jó munkát végezni. „Nem elegendő a vállalatoktól várni a változást, hiszem, hogy mindannyian tehetünk azért, hogy egy emberközpontú világban élhessünk, mindannyiunknak meg kell tennünk, ami a saját hatáskörünkbe tartozik. A jó példák fontosak, a sok apró, egyénileg megtett lépés ösvénnyé alakul és országúttá terebélyesedik, ha elég sokan merünk az emberi úton járni” – zárta gondolatait.
Az egészség cseppje
Béres József már akkor tisztában volt a Föld talán legfontosabb élőlényének, a talajnak a jelentőségével, amikor itthon még minden a nagyüzemi földművelés dicsőségét zengte. Ő pontosan tudta, hogy egészséges növény csak egészséges talajban fejlődhet ki, milliárdnyi apró élőlény csodálatos életközösségéből. A kizsigerelt, vegyszerekkel kiölt földben termelt növényből viszont már hiányoznak azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek ellenállóvá teszik a betegségekkel szemben – írtuk a Béres Csepp történetéről szóló korábbi cikkünkben:
Lehet-e a gazdaságnak lelkiismerete?
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a XXI. század piaci valóságával? Megszületik a Summa Oeconomiae – amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak – olvasható a Mandiner oldalán.
A nővér az interjúban elmondta: „Isten a javak hierarchikus rendjének csúcsán áll. A görög és keresztény filozófiák alapján létezik egy objektív értékrend: az anyagi javak eszközök, és az értékhierarchia legalsó szintjén foglalnak helyet; felettük állnak a vegetatív, szenzitív, majd az intellektuális és erkölcsi értékek. Aquinói Szent Tamás szerint az erkölcs minden más érték fölött áll; például a pénzügyek akkor teljes körűek, ha a tisztesség, átláthatóság, jószándék erkölcsi értékei határozzák meg. Az emberközpontú közgazdaságtan szerint a gazdaság csak akkor lehet teljes, ha erkölcsi értékek – például a becsületesség – vezérlik.”
Regéczy-Béres Melinda jegyzete a Magyar Krónika 77. lapszámából:
A természet törvénye | Magyar Krónika
Őszre Erdőbényén beérett a szilva, a birs, a szőlő – de már januárban is tudták ezek a növények, amikor még a téli álmukat aludták a rügyek, hogy majd ez lesz a dolguk: megérlelni a termést. Beérni.
