2020 év végén született meg a gondolat, hogy – 250 év után – ideje nekilátni a veszprémi vár átfogó felújításának. Tizennyolc műemléket együtt, egységesen, egy időben kezdett megújítani a beruházásért felelős Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság. A rekonstrukciónak saját YouTube-csatornája is lett, ahol bárki követhette az eseményeket.
Tervezéssel, kutatással kezdődött a munka, 2022 januárjában vonultak fel a kivitelezők, és 2023 májusában már ott tartott a folyamat, hogy csak a finomhangolás, a műemlék-helyreállítás maradt hátra, tehát a veszprémi várnegyed alkalmassá vált a látogatók fogadására.
Két évvel később, 2025 tavaszán pedig már ott tartunk, hogy a 18 műemléki épület új homlokzatának, tetőszerkezetének, a vár új aurájának élvezete mellett felbecsülhetetlen kultúrtörténeti kincsekből is válogathatunk egy veszprémi várbejáráson. Ezek jó része a nyáron már a széles közönség számára is hozzáférhető lesz.
Amikor a barokk harangok felzúgnak
Bódi Mária Magdolna április 26-ai boldoggá avatásának előkészületei már javában zajlanak. Akár ennek szimbolikus előkészületi lépéseként, akár a rekonstrukció célegyenesét jelző mérföldkőként is értelmezhető esemény, hogy március 19-én visszatért a Szent Mihály-főszékesegyház északi tornyába „Öreg Mihály”, hazánk legősibb, épségben megmaradt nagyharangja, és behelyezték helyére az újonnan, Boldog Gizella tiszteletére öntött harangot is.
Négy társukat korábban már bedaruzták a főszékesegyház déli tornyába, így a várnegyed átfogó felújításának részeként az érsekség helyreállította a templom történelmi, barokk korban kialakított hangsorát. Aki tehát a tavasszal Veszprémben jár, már a 300 éves harangok zúgását élvezheti.
Kincsek a könyvnyomtatás őskorából
Ugyancsak kiemelt alkalmakon, vezetett sétákon lesz látogatható hamarosan az érseki palota kincseket rejtő könyvtárszobája is. A Koller-könyvtár az északi szárnyban helyezkedik el, a várnegyed megújításának részeként restaurálja a Veszprémi Főegyházmegye. A gyűjtemény nagyrészt 16–18. századi kötetekből áll, valamint 19. század elejéről származó könyvsorozatok is részei az állománynak.
A legrégebbi darab 1502-ből származik, tehát pár évtizeddel a könyvnyomtatás feltalálása után készült. Az állomány szenzációszámba menő, legértékesebb darabja egy ötszáz éves, díszes Biblia, a korát és a méretét, egykori tulajdonosát tekintve is egyedülálló. Az 1550-es, lyoni kiadású kötet a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, Padányi Biró Mártonnak a tulajdonát képezte.
Díszes festmények és más meglepetések
A műemléki helyreállítás több meglepetést is tartogatott. Ilyen volt a Szent József-házban felfedezett díszes mennyezet, ami azért számít különlegességnek, mert ez a 18. század második felében épült ház soha nem szolgált reprezentatív célokat, a helyén állt korábbi épületet a veszprémiek „a királyné konyhájaként” is emlegették, mégis – mint kiderült – több helyiségét gazdagon díszítették.
Az érseki palota 250 éves kápolnájában több váratlan felfedezést is tettek a restaurátorok. Negyed évezred alatt sem sokan juthattak be ebbe a különleges szakrális térbe, amely 2025 nyarán alkalmanként ugyan, de megnyílik a széles közönség előtt. Régi fényében állították helyre a kápolna mennyezetképét, amelyen Jézus még csak gondolatként jelenik meg a megváltás után sóvárgó emberek előtt. A palota kápolnája a mindenkori főpásztor magánkápolnája volt, ide tért be elcsendesedni, imádkozni Koller Ignác püspök, Ranolder János és Mindszenty József is, aki esztergomi érseki kinevezése előtt veszprémi püspök volt.
Szent Mihály-főszékesegyház, Gizella-kápolna, Ruttner-ház, érseki palota. Barangolja be Veszprém megújult történelmi épületeit! Cikkünk:
A hely szelleme rovatunk Veszprémhez kapcsolódó írásai:
Kiemelt kép: Földházi Árpád
