Németország és Ausztria területén járunk a 13. században. A nappalok hosszú éjszakákba fordulnak át, hó- és jégtakaró fedi az utcákat. A városokban kisebb, kültéri vásárokat tartanak, hogy a zord időszakra beszerezhessék az emberek, ami szükséges. 1296-ban I. Albert herceg, német uralkodó tizennégy napos vásárt engedélyezett Bécsben, amire „decemberi vásárként” hivatkoztak. Itt főleg helyi kereskedők és kézművesek kínálták áruikat. A kipakolás gyakorlati jelentőségű volt, nem kötődött az egyházhoz vagy vallási ünnepekhez, és elsősorban hústermékek beszerzésére adott lehetőséget.
Ehhez hasonló téli vásárokat sok helyen tartottak német nyelvterületen. A karácsonyi vásárok történetét kutatva felmerül Bautzen, Graben és Nürnberg neve is. Nincs egyetértés arról, hogy hol és mikor volt az első olyan vásár, ami egyértelműen a karácsonyhoz kötődött. Annyi bizonyos, hogy német nyelvterületről terjedt át a szokás a kontinens más országaiba, először Svájc, Olasz- és Franciaország német ajkú területeire, majd tovább egész Európába. A történészek kevésbé, a városok viszont nagyon is lelkesen beszélnek a kezdetekről, a drezdai vásár például Németország legrégebbi vásáraként hirdeti magát, idén szervezik az 590. vásárukat.
A vásárok vallásos jellege a kora újkorban erősödött meg. Akkoriban a gyerekek éves megajándékozása nem Jézus születéséhez, hanem Szent Miklós napjához, december 6-hoz kötődött. A reformáció megjelenésével azonban ez a szokás problémássá vált, mert a szentek iránti istenkáromló hódolatnak ítélték a vaskalapos protestánsok. Luther Márton (Ulrich Zwinglivel és Kálvin Jánossal szemben) nem szerette volna eltörölni a gyerekek megajándékozását, mint az 1520-as naplójából kiderül. A wittenbergi pap egy jóságos, adakozó Istent hirdetett, akit egy gondoskodó szülőhöz hasonlított. Így december 6. helyett december 25., Jézus születésének ünnepe lett az ajándékozás alkalma.
Luther gondolatai – az Istenhez közvetlen való kapcsolódás, az elmélkedés és áhítat, az isteni kegyelem hangsúlyozása – nyomán egyre inkább családközpontú ünneppé vált a karácsony. A téli vásárokat tudatosan a főtérre helyezték, templomok közelébe, ahol az istentiszteletek után a szükséges áruk mellé már ajándékokat is vehettek a hívek. Friss húst és halat az ünnep előtti pár napban árusítottak, a pékségek friss pékárut vittek ki a térre. De mézeskalácsot, ritka fűszereket (mint a fahéj vagy a szegfűszeg), illetve kézműves árukat is lehetett kapni: fonott kosarakat, szőrmebundát, sapkákat a hideg ellen, gyertyákat az esti áhítatra, gyerekjátékokat és fából faragott szobrokat, melyek sokszor Szűz Máriát vagy a Kisjézust ábrázolták.
A vásárok népszerűsége töretlen volt az elkövetkezendő időszakban, miközben kezdtek elvilágiasodni. A 17. századi angol puritánok bírálták a vásárokat, amelyek szerintük a mértéktelen fogyasztásra buzdítottak. Ekkor viszont már nem volt megállás. A 17.-18. századok vásárai nagyon hasonlítottak azokra, amiket ma rendeznek. A főtereken társadalmi helyzettől függetlenül megfordultak emberek. Árusok, templomba járók, a nemesség, akár külföldi utazók is találkozhattak egymással. Az árus és vásárló között mély bizalmi kapcsolat jött létre. A vásárok tehát erősítették a közösségi identitást.
1957, Kálvin tér – Kecskeméti utca sarok, karácsonyfavásár a Városkapu vendéglő kerthelyiségében. Háttérben a Kecskeméti utca. Balra a pesti városfal maradványa.
A 19. században elinduló tömeggyártás következtében a vásárok jelentősége csökkent. A két világháború között Németországban a náci rezsim a nemzet nagyságának szimbólumaként élesztette fel a berlini vásárt a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolva, de a vallási jelleget mellőzve. A betlehemi karakterek, Kisjézus- és Mária-szobrok helyett előtérbe kerültek a hópelyhet, csillagot és rénszarvast ábrázoló díszek, üveglabdák, fényüzérek. A második világháború után a hatvanas-hetvenes években folytatódott a karácsonyi vásárok megrendezésének hagyománya. A 21. században már világszerte tartanak vásárokat az adventi időszakban, fényárba borulnak a főterek Szingapúrtól San Franciscóig, a jégpályák, óriáskerekek, körhinták pedig a szórakozásra is lehetőséget nyújtanak. Idén csak Németországban körülbelül 2500 karácsonyi vásárt rendeznek meg, a budapesti bazilika előtt tartott vásár pedig már negyedjére büszkélkedhet „Európa legszebb karácsonyi vásárának” címével.
