A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói egy innovatív kísérlet során életképes mustárnövényeket neveltek holdtalajban, amelyekből három mag keletkezett.
Ez a siker azért is különleges, mert világszerte először sikerült talajban, nem pedig hidropóniás – tápfolyadék használatával kiegészített – rendszerekben növényt termeszteni holdtalajhoz hasonló környezetben.
Barkó György, a MATE Műszaki Intézetének tudományos főmunkatársa és csapata egy Holdhoz hasonló barlang körülményeit igyekezett létrehozni, ahol speciális világítási és vízfelhasználási feltételeket alkalmaztak.
A NASA által közzétett nemzetközi irányelvek alapján a MATE kutatói olyan növényeket teszteltek, amelyek a Holdhoz hasonló talajban is képesek lehetnek a fejlődésre.
A NASA útmutatásai szerint csak a minimális vízigényű, nagy oxigéntermelésű, fogyasztható, és a környezetükben lévő illékony szerves vegyületeket megkötő növények alkalmasak ilyen kísérletekre.
Ilyen növény például a mustár, amely minden előírásnak megfelelt és különösen eredményesnek bizonyult.
A MATE kísérletében használt holdtalaj szimulációjában a mustármag minimális víz hozzáadásával is sikeresen kihajtott. Barkó György szerint ez óriási előrelépést jelent, mivel a korábbi hidropóniás kísérletektől eltérően talajban sikerült növényt termeszteni.
A kísérlet során a kutatók még azt is kimutatták, hogy minimális mennyiségű vízhez az ásványi anyagok hőkezelése révén is hozzá lehet jutni, ilyen anyag például a réz-szulfát, amelyből hevítés során víz szabadul fel.
A kutatás során megállapították, hogy a növényeknek zárt környezetre van szükségük – például barlangok vagy mesterséges alagutak –, hogy megvédjék őket a sugárzástól. Ennek érdekében a MATE Műszaki Intézetében speciális vitrineket alkalmaztak, amelyek a Hold-béli barlangok világítási és vízellátási környezetét szimulálják. A kutatók célja nem csupán a növények életben tartása, hanem az is, hogy ezek a növények további magokat hozzanak létre.
| A kísérlet sikerének köszönhetően három életképes mustármag született, amelyeket jelenleg az ELTE HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjában elemeznek. |
A kutatók arra is választ keresnek, hogy a magok a talajból felvesznek-e esetlegesen mérgező nehézfémeket, és ezáltal fogyaszthatók maradnak-e.
A MATE kutatóit egy másik kihívás is foglalkoztatja: azt tervezik, hogy a mustármagokat 2025 februárjában egy Falcon 9 rakéta segítségével az űrbe juttatják, majd visszahozzák őket a Földre. E kísérlet során az indítási gyorsulás és az űrutazás alatti sugárzás hatásait vizsgálják, hogy megtudják, milyen állapotban érkeznek vissza a magok, és életképesek maradnak-e az utazás után. Ennek segítségével a kutatók eldönthetik, hogy a magok alkalmasak-e egy hosszabb, akár Holdig tartó utazásra.
Fotó: MATE
