Amellett, hogy az út során megcsodálhatjuk a Mecsek páratlan szépségét, a dél-dunántúli középhegység és a pálosok történelmébe is bepillantást nyerhetünk. Utóbbiak egyik első temploma 1225-ben Bertalan pécsi püspök kezdeményezésére épült meg. Miként a Wikipédián olvasható, mindezt onnan tudjuk, hogy

,,az 1978-as ásatások során néhány sírból 1225-ös dátummal ellátott középkori dénár került elő. Ebből egyrészt tudható, hogy a kolostor alapítóinak sírjait találták meg, másrészt, hogy a ma látható romok az 1220-as pálos kolostorra épültek rá. 1234-ben és 1252-ben már oklevelek is említik az ekkor már Ürög határához tartozó Szent Jakab-kolostor remetéit. 1315-ben és 1326-ban is oklevelek említik a kolostort, de 1334-ben a szerzetesek a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra távozni. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre: 1369-től újra megjelenik az oklevelekben az Ürög feletti Szent Jakab-kolostor neve, bár a patacsi, Szűz Máriának szentelt rendházuk is fennmaradt.”

A Jakab-hegyi egykori pálos kolostorrom (Forrás: Wikipédia)


A kolostor történelme igencsak zivataros, 1543-ban a törökök hódítása megszakította a virágkorát, majd később, miután II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, rablók használhatatlanná tették az elhagyott épületet. 1947-ben a helyi pálosok megpróbálták visszahódítani a hegyet, de 1950-ben újfent feloszlatták a szerzetesrendet, így csupán a hetvenes-nyolcvanas években tért vissza az élet a térségbe, amikor is Csonka Ferenc kővágószőlősi plébános elkezdett búcsúkat szervezni a szerzetesek emlékére, majd megkezdődött a kolostor romjainak a helyreállítása, valamint megkezdődtek a régészeti feltárások. Manapság már a pálos rend szervezésében rendszeresen zarándokolnak fel a hívek a Jakab-hegyre.

Kiemelt kép: A Jakab-hegyi egykori pálos kolostorrom (Forrás: Wikipédia)