Az első kettő Hajós Alfrédé
Hajós Alfréd az édesanyjának szóló levelében azt írta a versenyek előtt, tenni kellene valamit az amerikaiakkal szemben, hiszen eddig szinte mindig minden számban ők végeztek az élmezőnyben. Tett is olyat, amivel örökre beírta magát a magyar sport történetének nagykönyvébe. A „magyar delfin” – ahogy egy görög lap elnevezte – 100 és 1500 méteres gyorsúszásban is a dobogó legfelső fokára állhatott. Visszaemlékezéseit olvasva ma is könnyek szöknek a szemünkbe, hiszen nem nehéz elképzelnünk a plasztikus leírásából, mekkora erőfeszítés kellett ehhez a fantasztikus olimpiai győzelemhez:
„Pisztolylövés jelezte az indulást, s vadul nekivágtam a tarajos, húsba vágó hideg víznek… Azt sem tudtam, hányadik helyen vagyok… Egyszerre csak a kiáltásokból »Zito I Hungaria!« (Éljen Magyarország!) hangjai váltak ki, s a versenybíróság hajóján a legmagasabb árbocra felhúzták Stobbe Ferenc bokrétaünnepi zászlóját. A zenekar pedig rázendített az osztrák himnuszra. De egyszerre elhallgatott a zene, és a hirtelen beállt csendben néhány ember ajkán megszólaltak a magyar himnusz hangjai.”
Hajós Alfréd versenyszintű úszói sportpályafutása ugyan az olimpia után véget ért, a sporttól sosem távolodott el. A magyar labdarúgó-válogatott tagjaként kétszeres bajnok lett a BTC csapatával, néhány mérkőzésen pedig szövetségi kapitányként is részt vett. Civilben pedig építész lett, mégpedig igen sikeres, nevéhez kötődik többek között a debreceni Aranybika szálloda és a margitszigeti sportuszoda tervezése is – utóbbi ma már a nevét is viseli. Szakmájához kötődik egy későbbi olimpiai sikere is, hiszen az 1924-es párizsi olimpián a művészeti, építészeti versenyen Lauber Dezsővel együtt ezüstérmet nyert a budapesti stadion tervével.
| Két olimpiai bajnokunk bunyója Az első magyar olimpiai bajnok birkózónk, a heves vérmérsékletű Weisz Richárd 1903-ban verekedett össze Hajós Alfréddal, aki akkor a Sport-Világ főmunkatársa volt. Hajós egy súlyemelő versenyről tudósítva azt írta Weiszről: „le is szokhatna túlzásba vitt pózolásairól, melyek egy csöppet sem igazolják szerénységét”. Weisz persze nem hagyta ezt szó nélkül, és az MTK Csömöri úti pályáján felkereste Hajós Alfrédot, aki a neki szóló káromkodások után orron törölte Weiszet. A két feldühödött sportember dulakodni kezdett, még a tribün lépcsőin is legurultak. |
Forrás: Wikipédia
További 1 ezüst és 3 bronz Athénban
Visszatérve az athéni olimpiára, nem Hajós Alfrédé volt az egyetlen magyar siker, a versenyek első számában, a 100 méteres síkfutásban is rajthoz állt egy honfitársunk a harsonaszóló hangjára. Szokolyi Alajos nagyon szép eredményt elérve, harmadikként érkezett be a célba.
Kellner Gyuláról is kevesen hallottak, pedig az ő eredménye is kiemelkedő volt. A legnagyobb érdeklődés kísérte maratonfutásban a görög Szpiridon Luisz szakította át elsőként a célszalagot, Kellner Gyula pedig az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Valójában negyedikként ért célba, de az előtte beérkező görög versenyzőt később kizárták, mert az út egy részét nem futva, hanem egy kocsi kényelmes ülésén tette meg… Tapavicza Momcsilló teniszben lett harmadik, Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban ezüstérmes.
Érdekességként említsük meg az újkori olimpiai játékok első bajnokának nevét is, ő a bostoni James Brendan Conolly volt, az első versenynapon hármasugrásban nyert aranyérmet.
Az újkori Diszkobolosz: Bauer Rudolf
1900-ban Párizsban, a második újkori olimpián az egyetlen aranyunk egyben az első magyar atlétikai aranyérem is volt Bauer Rudolf diszkoszvető jóvoltából. Az atlétikai számokban az amerikaiak már ekkor is erősek voltak, 23 számból 17-ben diadalmaskodtak, például a „békaember” Ray Ewry. A 8 aranyéremig jutó Ewry a gyermekbénulásból felépülve érte el fantasztikus sikereit a helyből ugrások több versenyszámában is.
De visszatérve a mi hősünkhöz, Bauerhez, győzelme 36 méterrel az amerikai hegemónia miatt számított igazán meglepetésnek és különleges eredménynek. Erről így írt később:
„A párisi győzelem után a jelenlévő »sportszakértők« a legalaposabb vizsgálat alá vettek, pontos méreteket csináltak a testalkatomról és győzelmemet karom és derekam »abnormis«” hosszúságával igyekeztek magyarázni, mert nem tudták elképzelni, hogy akadjon egy magyar, aki legyőzi az atlétika nagymestereit, az angolokat és amerikaiakat…”
A zenekar a díjátadón megszokásból az amerikai himnuszt kezdte el játszani, de gyorsan korrigálva átváltottak az osztrákra, végül egy magyar csárdást kezdtek el húzni.
A később százados, majd gazdálkodó Bauer, aki először alkalmazta a világon a forgásos diszkoszvetést, tényleg a csúcson hagyta abba, ez volt élete utolsó versenye mindössze 21 évesen. Azóta egy ezüstnek örülhettünk ebben a számban, 2004-ben Athénban Kővágó Zoltánnak köszönhetően.
Megdöbbentő tények az első újkori olimpiáról, avagy az 1896-os athéni olimpia rövid története
Felhasznált és ajánlott források:
- 184 magyar olimpiai arany története. Szerkesztő: Dénes Tamás. Index.hu Zrt., 2022
- Keresztényi József: Az olimpiák története – Olümpiától Moszkváig. Gondolat, Budapest, 1980
- Bányai János: Athéntól Barcelonáig – Nyári olimpiai magazin ’92. DC Kiadó, Budapest, 1992
- Walter Umminger: A sport krónikája. Officina Nova, Budapest, 1992
Kiemelt fotó: az olimpia magyar résztvevői az athéni stadionban állnak balról jobbra: Kellner Gyula, Kakas Gyula, Szokolyi Alajos, Dáni Nándor; ülnek: Hajós Alfréd és Wein Dezső. Forrás: Hajós Alfréd: Így lettem olimpiai bajnok.
